Míg pár éve, évtizede az egészségtudomány szinte csak az izmok és egyes izomcsoportok
működésére fókuszált, mára egyre többen vizsgálják a fascia szerepét, funkcióját, működését és azt,
hogy az egyes izmok/izomcsoportok hogyan dolgoznak együtt, összességében milyen hatást
gyakorolnak a testre.

Egyre többször találkozhatunk a médiában a fascia fogalmával, azonban kevés helyen foglalják össze
közérthetően, hogy mit is takar pontosan testünk e rendszere és hogyan azonosíthatók és kezelhetők
a fasciaból gyökerező problémák. A következőkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a
fasciaról és bemutatjuk a lehetséges kezelési technikákat.

Mitől különleges a fascia?
A fascia összetételét tekintve az ínakhoz vagy ízületi szalagokhoz hasonló kötőszöveti struktúra. Az
izmokon belül beborít egyes izomrostokat, izomrost kötegeket, magukat az izmokat, továbbá
idegeket, ereket és belső szerveket.
Megkülönböztetünk felületes és mély fasciát:
– a felületes fascia a bőrt az alatta futó izmoktól különíti el
– a mély fascia veszi körül az izmokat, idegeket, belső szerveket

Ez az egész testünket behálózó, számos különböző szervrendszerrel kapcsolatban lévő kötőszöveti
rendszer sok fontos funkciót tölt be az emberi testben:
– a különböző fascia rétegek elcsúsznak egymáson, ezzel biztosítva az izmok, a bőr és belső
szervek közötti gördülékeny mozgást
– különböző irányú terhelésekre különböző rostlefutású régiók képesek megnyúlni vagy
zsugorodni és hosszas ideig fenntartani ezt a hosszváltozást, ezzel védve az adott szervet
– fontos szerepet töltenek be a mozgásban erőtovábbító és erőtároló funkciójukkal (pl. ugrás
vagy futás során)
– a belső szervekkel, idegrendszerrel, nyirok- és vérerekkel létesített kapcsolatuk miatt
szerepük van a hőszabályozásban és különböző vegetatív folyamatokban
– információt szolgáltatnak az agynak az ízületek és végtagok helyzetéről és az izmok
feszüléséről

Mi vezethet a fascia problémáihoz?
Általában trauma, mozgásszegény életmód, sokáig fennálló helytelen tartás, fizikai vagy mentális
megpróbáltatások, szisztémás gyulladás és nem megfelelő táplálkozás hatására alakulnak ki
problémák a fascia rendszerben. Ezek hatására az egyes rétegek megvastagodnak, csökken köztük a
hialuronsav (ami a csúszást biztosítja) mennyisége és összetapadások alakulnak ki a szövetek között.

Az összetapadt területeken nehezebben csúsznak el egymáson a kötőszöveti rétegek, amely a fascia
túlzott feszüléséhez vezethet, ami korlátozhatja a mozgásokat és fájdalmat okozhat.
Mitől sérül a fascia rugalmassága?
A fascia rugalmasságát a benne található kollagén és elasztin biztosítja. Normál körülmények között
egy rendszert alkotva biztosítja az akadálytalan, fájdalommentes mozgást, azonban a helytelen
használat következtében, vagy annak hiányában ugyanúgy túlterhelődhet, illetve legyengülhet, akár
az izomszövet.
Ha nem elég rugalmas, a fascia sérül, nem tudja betölteni a funkcióit, a mozgás korlátozódhat és
egyes esetekben gátolhatja is azt. Ennek eredményeként túlterhelődik a test, fájdalom alakulhat ki
egyes területeken, ami jelentősen korlátozza a mozgás hatékonyságát.

Myofasciális fájdalom
A fascia sérüléséből adódó fájdalmat myofasciális fájdalomnak nevezzük, ami sajnos nehezen
diagnosztizálható, abból kifolyólag, hogy képalkotó vizsgálatokkal nem mutatható ki elváltozás.
További nehézséget okozhat az, hogy a fájdalom távolabbi helyen is jelentkezhet, és kisugárzó tünete
lehet, hiszen a fájdalom az adott fascialáncon belül bárhol jelentkezhet.

Ilyenkor a manuális, hengeres fascialazítás gyors eredményt hozhat, ugyanis ennek hatására:
– a kötőszövet fellazul,
– az ízületre nehezedő nyomás csökken,
– a túlfeszülő izom fellazul,
– enyhülhet a fájdalom.

Hogyan kezelhető ez a rendszer, ha már kialakultak a panaszok?
Fontos szem előtt tartani a csont- és vázizomrendszer panaszainál az összes lehetséges kiváltó
tényezőt és ezeknek megfelelően kiválasztani az alkalmazandó kezelést. Az állapotfelmérés során
először a szubjektív vizsgálattal (kikérdezéssel) nagy hangsúlyt fektetve a fájdalom viselkedésére,
illetve a múltbéli panaszokra klinikai okfejtés útján valószínűsítjük, hogy melyik struktúra/struktúrák
lehetnek érintettek. Ezután a fizikális vizsgálattal aktív és passzív mozgásokkal, illetve a kötőszöveti
rendszer tesztelésével megpróbáljuk alátámasztani az elméletünket.

Ha kiváltó tényezőként a fasciára gyanakszunk, hozzákezdünk a betegvizsgálat során érzékelt
úgynevezett denzifikációs pontok (a fent említett összetapadások helye) kezeléséhez. Ez általában
kézzel vagy alkarral kifejtett nyomást és apró csúsztatásokat jelent, amellyel elmozdítjuk egymáshoz
képest a szöveti rétegeket hő generálása mellett, így fokozva ezeken a területeken a szöveti
anyagcserét. Ennek hatására ismét beindul a hialuronsav termelése, ami kenőanyagként funkcionál,
így a korábban összetapadt rétegek újra szabadon tudnak mozogni egymáshoz képest.