A discopathia a csigolyák között található porckorongok degenerációja, amelynek során a porc sorvadásnak indul. Egyik fő tünete a mozgás közben jelentkező heves fájdalom az érintett gerincszakaszon. Továbbá a páciens a hátát, nyakát vagy a derekát merevnek érezheti.

A discopathia gyógytornája

A gyógytorna vagy fizioterápia mechanikai energiát használ fel gyógyítás céljából, ezáltal a legtermészetesebb módja a discopathia kezelésének. A gyógytornát sok esetben más kezelési lehetőséggel helyettesíteni nem lehet.

A gyógytorna passzív részében a gyógytornász végzi a kezelést. Ez lehet izomlazítás, nyújtás, átmozgatás vagy a csigolyák kimozgatása. Az itt alkalmazott gyakorlatok fájdalomcsillapító hatásúak, valamint hozzájárulnak a mozgásbeszűkülés oldásához.

A kezelés aktív szakasza, a gyógytornász és a páciens közös munkája. A gerinc melletti izmok erősítésével elérhető, hogy a csigolyák közötti kisízületek stabillá váljanak. A megnövekedett izomerő hozzájárul a helyes testtartás könnyebb kivitelezéséhez, ugyanis a jól felépített izomzat már önmagában megfelelően tarthatja a gerincoszlopot.

A gyógytornaeszközökkel és a nélkül is rendkívül hatékonyan segít a discopathia miatt kialakult fájdalom csökkentésében.

A gyógytornász végezhet egyéb kezelési technikákat is. Ilyen például a manuálterápia. A csigolyák között létrejött mozgásbeszűkülés (azazaz ízületi blokk) ezzel a módszerrel eredményesen megszüntethető.

A manuálterapeuta kézzel kivitelezett, speciális fogásokkal kezeli a panaszos gerincszakaszt. Abban az esetben, ha valaki nagyon stresszes, fél vagy merev az izomzata, alkalmazhat izomlazító technikákat a fogások előtt. Ezzel akár már önmagában is fájdalomcsillapító, izomlazító hatás érhető el.

Mi történik, ha nem kezeli gyógytornával a discopathiát?

Abban az esetben, ha nem kezelik a  discopathiat gyógytornával, az állapot könnyen rosszabbra fordulhat. A porckorongok sorvadása idővel sérv kialakulásához is vezethet.

A gerincsérv komolyabb panaszokat okozhat, és a gyógyulási idő is kitolódhat. A sérv miatt nyomás alá kerülő idegek kisugárzó fájdalmat okozhatnak a végtagokban. Idővel súlyosabb tünetek is jelentkezhetnek (például végtagbénulás). Ha azonban megtörtént a baj, és a tünetek komolyabbra fordultak, lehetséges, hogy műtét is szóba jöhet a probléma feloldására.

Azonban a műtét után is az orvos javasolni fog gyógytornát, ugyanis csak ez a kezelési módszer támogatja hosszú távon a gerince egészségét.

Így zajlik a discopathia gyógytornája

Ha a gyenge izomzat vagy a rossz testtartás áll a discopathia hátterében, először is fontos kideríteni a pontos okot, majd ez után következhet a szakember által vezetett, célzott gyógytorna terápia.

Discopathia esetén legfontosabb a gerinc melletti izmok erősítése és a helyes testtartás elsajátítása. Az erősítő gyógytorna gyakorlatokkal olyan izomzat felépítésén dolgozunk, amely hosszú távon biztosítja, hogy egy újabb fájdalom, vagy akár további szövődmény ne alakuljon ki.

Mi is az a discopathia és mi okozhatja?

A discopathia a csigolyák között található porckorongok degenerációja, amelynek során a porc sorvadásnak indul.

A kiváltó okok között számos problémát találhatunk. Okozhatja a túlzott vibrációs ártalom és tartós fizikai megterhelés, vagy valamilyen gerincet ért trauma. De akár veleszületett hajlam is kiválthatja, illetve bizonyos fertőzések is megindíthatják a porckorong(ok) sorvadását. A csigolyák közötti kisízületek instabilitása, vagy a gerinc anatómiai rendellenessége is hajlamosító tényező lehet. Abban az esetben, ha nem csak egy, hanem több porckorongot is érint a betegség, polydiscopathiáról beszélünk.

Mik a discopathia tünetei?

A discopathiának különböző tünetei lehetnek, attól függően, hogy a betegség melyik gerincszakaszt érinti.

Legjellemzőbb tünet az érintett területen jelentkező fájdalom, amely főként mozgáskor jelentkezik.

Az adott gerincszakasz mozgása beszűkül, tehát merevebbé válik a nyak/hát/derék.

A fájdalom következtében megváltozik a terhelés, ez pedig a testtartás torzulásával jár.

A panaszos terület nyomásra érzékeny.

Javasolt szakember felkeresése, elsősorban mozgásszervi területen szakorvos, majd gyógytornász, hogy minél hamarabb elkezdődjön a közös munka!

Első alkalommal egy mozgásszervi állapotfelmérésen vesz rész a Hozzám érkező páciens. Egy részletes anamnézisfelvételt követően vizsgálok.

A páciensek nagy része valamilyen fájdalomról számol be fő tünetként. A fájdalom jellegéből adódóan differenciálom a tüneteket mozgásszervi tesztekkel, mozgásvizsgálattal és állítom fel a mozgásszervi diagnózist, amin a további terápia alapul.

A vizsgálatban a manuálterápiás kezelések módszertana is segíti a munkám. A vizsgálat során a fájdalom okát keresem, hogy annak megszüntetésével érjük el a gyógyulást. Az állapotfelmérés alkalmával a kezelést is elkezdem, hogy a fájdalom csillapítása, a tünetek enyhítése azonnal megkezdődjön, a páciens már az első alkalom után jobban érezze magát.

A terápiás cél a fájdalomcsillapítás, a mozgékonyság növelése, az újbóli sportolás is szerepelnek, ha korábban sportolt az illető. A terápia egyéni és paciensorientált.

Az első alkalom része az állapotfelmérésen kívül a mozgásterápia is. Gyógytorna és pilates gyakorlatok alkalmazásával egészül ki mindez.

A páciensek kapnak feladatokat otthonra is, tanácsokat a hétköznapokra, hogy a mindennapi mozgások minél könnyebbek legyenek számukra.

A kezelések alkalmával a mozgásterápiát kiegészítem különböző manuális technikákkal. A gyógyulás hamarabb következik be, a tünetek korábban enyhülnek illetve szűnnek meg, amennyiben a mozgásterápiát és a kezelési módszereket ötvözzük.

Járás közben a térdünkre a testsúlyunk háromszorosa nehezedik, ez a szám futás közben az ötszörösére nő. Gondoljunk bele, hogy egy 85 kg-os férfi térdére futás közben 235kg nyomás nehezedik, amikor elrugaszkodás után leér az egyik lába a földre.

Nem meglepő, hogy a térd a legsérülékenyebb ízületünk, nemcsak a futók körében.

Vegyük szemügyre a 3 leggyakoribb futósérülést:

1. Futó-, vagy más néven ugrótérd (patellofemoralis szindróma)

Amikor az emberek azt mondják, “futótérdük” van, az orvosilag a patellofemoralis fájdalomszindrómát jelent. A “patella” a térdkalácsot, “femur” a combcsontot jelenti, melyeket maga a térdízületi tok, ill. szalagok és inak kapcsolnak össze.

Amikor hajlítjuk, ill. nyújtjuk a térdízületet, anatómiailag a térdkalács a combcsont porcfelszínének egy kis barázdájában mozog fel, ill. lefelé.

Futótérd esetében a fájdalom abból fakad, hogy a térdkalács futás közben erőteljesebben a combcsonthoz dörzsölődik. A fájdalom főként a térd elülső részén, a térdkalács környékén lévő lágy szövetekben vagy a térdkalács csúcsán jelentkezik.

A “futótérd” leggyakoribb okai a túlterhelés, ill. az, hogy a térdkalács rendellenesen helyezkedik el a combcsont porcfelszínének barázdájához viszonyítva. Leginkább a futásintenzitás növelésénél és/vagy a futótáv ugrásszerű növelésekor jelentkezhet a fájdalom. Általában elmondható, hogy a térdkalács nem bírja a terhelést és nem siklik megfelelően a combcsont ízfelszínének a barázdájában.

A növekedő terhelés következtében a négyfejű combizom (musculus quadriceps femoris) próbálja tehermentesíti a térdkalácsot, ezáltal ilyenkor fokozottabb sérülés veszélyének van kitéve.

Könnyebben húzódik, rándul meg és kényelmetlen, fájó érzés jelentkezik a térdkalács környékén a térdízület elülső részén. A fájdalom fokozódik lépcsőzésnél, kocogásnál, vagy lejtőn lefelé járásnál, szökdelésnél illetve hossza egy helyben ülésnél.

Mit lehet tenni?

Első körben átmenetileg fel kell függeszteni azokat a tevékenységeket, amelyeknél a fájdalom jelentkezik. Tünetileg a fizioterápiás kezelések segítenek abban, hogy a már kialakult gyulladás mérséklődjön, ezáltal a fájdalom elmúljon. Ezt a kezelést követően, vagy akár ezzel párhuzamosan speciális tornagyakorlatokkal erősíteni és nyújtani kell a négyfejű combizmot, hisz ez stabilizálja a térdkalácsot.

2. Patella ín gyulladás

A térdkalácsot a sípcsonttal összekötő ín gyulladása esetében a fájdalom a térdkalács alsó részén jelentkezik. Hosszabb ideig tartó gyulladás esetén akár meg is jelenhet egy kisebb csontos kitüremkedés a sípcsont felső részén. A patella ín köti össze a térdkalácsot és a sípcsontot és biztosítja azok mozgását.

Ez az ínszalag túlterhelés esetén gyakran begyullad és fájdalmat okoz a térdkalácsban és/vagy a sípcsontban. Ez a fajta gyulladás gyakran jelentkezik terepfutóknál vagy azoknál, akik sokat futnak lejtőn lefelé.

Íngyulladás esetében a gyulladás megszűnéséig javaslom a futás átmeneti felfüggesztését, ill. a gyógyulást gyorsító fizioterápiás kezelést is.

3. Iliotibialis szalag szindróma (ITBS)

A futók körében ITBS-ként elterjedt nagyon gyakori panasz, amikor a fájdalom a térd külső oldalán jelentkezik. Az iliotibialis szalag egy rostos kötőszövet, ami a csípőnél kezdődik, végigfut a comb külső oldalán, összeköti a térddel és rátapad a sípcsontra. Ez a masszív kötőszövet minden egyes térdhajlításkor “átugrik” a combcsont és a sípcsont külső részén.

Ez egy futóperiódus alatt akár több ezerszer is előfordulhat, ami irritációt okozhat és gyulladás léphet fel. A fájdalom egy konkrét pontra koncentrálódik a térd külső részén, ezért a diagnózis hamar felállítható.

Itt a hatékony megoldást a megfelelő nyújtás jelenti mind a futás előtt és után, akár SMR henger használatával is.

Mi a hosszú távú megoldás?

Egy elkötelezett, szenvedélyes futónak nehéz azt mondani, hogy pihentesse a térdét, mégis azt szoktam javasolni, hogy átmenetileg változtatni kell az edzésprogramon. Csökkenteni kell a futótávot és az intenzitást mérsékelni szükséges, azért hogy a térdet és a környező régiókat minél kevesebb stressz érje.

Érdemes megvizsgálni, hogy a futó milyen cipőben és milyen talajon fut. Érdemes térdstabilizáló sport-gyógytornával megerősíteni a térdízületet tehermentesítő izmokat, ami ezáltal jobban fogja bírni majd a terhelést.

Mit tegyünk, amikor a fájdalom hirtelen futás közben jelentkezik?

RICE method

REST – a térdet azonnal tehermentesítsük

ICE – szükség esetén jegeljük maximum 20 percig alkalmanként, úgy hogy a hideg jégzselét törölközőbe beletekerjük és nem közvetlenül a bőrre helyezzük.

COMPRESSION – szükség esetén fáslizzuk be vagy használjunk a térdünknek megfelelő térdrögzítőt. A rögzítő kiválasztásánál hagyatkozzon szakemberre elkerülve a további sérülést.

ELEVATION – érdemes nagyobb gyulladás esetén a térdet felpolcolni. Ez akkor helyes, ha a lábunk magasabban van, mint a szívünk, szóval a fotelban való ülés és a puffra való láb felhelyezés szigorú értelemben nem számít “polcolásnak”.

Nem szteroid gyulladáscsökkentők:

Sokszor elkerülhetetlen a gyógyszeres fájdalom- és gyulladáscsökkentés, ilyenkor szájon át szedhető gyógyszereket javaslok.

Összességében elmondható, hogy aki futóként a futást az élete részének tekinti és hosszú távon kívánja űzni, annak érdemes időszakonként speciális gyógytornát végezni és szakszerű segítséggel a terhelt inakat és izomzatot erősíteni, megfelelően nyújtani.

A súlyzós edzés ugyan úgy része a megfelelő testmozgásnak, mint mondjuk egy kardió edzés. Ennek köszönhetően manapság egyre többen építik be edzéstervükbe a súlyzós edzéseket is. Mindemellett azonban számtalan más pozitív hatása is van annak, ha ezt az eszközt választod.

A súlyzókkal végzett gyakorlatok kiválóak az izomzat erősítésére, fokozzák az elvégzett gyakorlatok hatékonyságát, növelik az állóképességet vagy épp a robbanékonyságot, valamint nagyszerű kiegészítői egy sérülés utáni rehabilitációs folyamatnak is. A súlyzó használata jelentősen növelheti az edzések intenzitását, így gyorsabban érhetsz el látványosabb eredményeket. Mindezeken túl a súlyzós edzés egyenlő terhelést biztosít a test mindkét oldalának, valamint komplex felhasználhatósága miatt emelő, húzó, toló és cipelő gyakorlatokat egyaránt el tudsz végezni egy kézi súlyzóval.

Ha szeretnéd tovább fokozni az edzéseid hatékonyságát, akkor a farizom és a láb megdolgoztatására használj plusz bokasúlyokat, így még nagyobb kihívások elé állíthatod magad.

Melyik súlyzót válaszd?

Amikor még nem ismered a saját testedet és az erőszinted sem fejlett, mindenképpen a könnyebb súlyokra kell koncentrálnod. Ha kezdőként vagy újrakezdőként vágsz bele a kézi súlyzós edzésekben, akkor olyan súlyzókat válassz, amelyekkel egy gyakorlatot 15-20 alkalommal tudsz elvégezni, és legalább 2 sorozatot tudsz vele csinálni. Ez általában nőknél 0,5 – 3 kg, míg férfiaknál ez kezdésként 3-7 kg is lehet.

Az 1-4 kg-os súlyokat akkor érdemes választanod, ha teljesen kezdő vagy és magasabb ismétlésszámmal végzed a gyakorlatok vagy, ha olyan gyakorlatokat végzel, amihez a két súlyzót a fejed felé kell emelni. Ilyenkor a túl nehéz súlyok ugyanis megerőltethetik a hátad és a derekad.

Az 5–10 kilogrammos súlyok a teljes testet átmozgató gyakorlatokhoz a legmegfelelőbbek, hiszen ekkor legtöbbször lendületet is használsz a mozgáshoz, így nem kell teljesen a hátad erejére támaszkodnod. Ráadásul ezeknél a gyakorlatoknál fontos, hogy az alsótestet is legalább annyira megmozgasd, mint a felsőt, ehhez pedig kicsit nehezebb súlyokra van szükség. Ha nagyon kezdők vagy, akkor a fejed fölé még kevésbé emelgesd a súlyzókat, és várd meg, amíg egy kicsit edzésbe jössz! A súlyzós edzéssel építheted izmaidat és hatékonyan égetheted a kalóriákat. Azonban, ha a súly túl könnyű, akkor nem lesz meg az edzés várt hatása; ha viszont túl nehéz, akár meg is sérülhetsz. Így kiemelten fontos, hogy megfelelő körültekintéssel válaszd ki a kézi súlyzódat.

Az javasolt, hogy ha a kézi súlyzók mellett teszed le a voksod, akkor válassz különböző nehézségű súlyzókat, hiszen különböző izomcsoportjaid erőnléte és teljesítőképessége különböző lehet. A mell- és hátizmok erősítését például nehezebb súlyzóval is végezheted, mint a bicepszét vagy a tricepszét. A súlyzós edzés férfiak és nők  számára is kiváló választás lehet. A könnyebb súly azoknak a hölgyeknek lehet ideális választás, akik formásabbá szeretnék tenni a testüket, míg a nehezebb súlyok azoknak a férfiaknak felelnek meg inkább, akik növelni szeretnék az izomtömegüket és az erejüket.

A kézi súlyzós edzések során fontos, hogy adj magadnak időt. Kezdj könnyű terheléssel és összpontosíts arra, hogy helyesen végezd el a gyakorlatokat. Fokozatosan emeld a súlyt és fordíts kellő figyelmet arra, hogy pihenj. Ha megfogadod ezeket a tanácsokat, akkor fokozatosan, de biztosan haladhatsz a kitűzött céljaid felé!

Tipp

Mielőtt belevágnál a gyakorlatok elvégzésébe, mindenképp melegíts be és válaszd ki az aktuális edzettségi állapotodnak megfelelő súlyt. Ha ez megvan, akkor edzettségi szintedből függően végezd el ezeket a gyakorlatokat 2-3 körben 10-15 ismétléssel. Az edzés végén pedig ne feledkezz meg a nyújtásról sem! Hidd el, ha megfelelően lenyújtod az izmaidat, akkora a tested holnap hálás lesz érte!

Az úszás olyan sporttevékenység, amit versenyszerűen is lehet űzni, de szabadidős tevékenységként, valamint egészségügyi célból is sokan kedvelnek. Az egyik leghatékonyabb mozgásforma, hiszen a legtöbb izomcsoportot egyszerre mozgatja meg. Ráadásul a sérülés és a túlterhelés veszélye is kicsi. Gerincbántalmakban szenvedőknek, illetve baleseti rehabilitációban részesülő pácienseknél szokták egészségügyi célból javasolni.

Szinte bármilyen gerinc problémával küzdünk, vagy csak a tartásunk nem megfelelő, az orvos úszást javasol. De miért teszi ezt, és vajon mindenkinek egyformán jó ugyanaz a mozgásforma? Mutatjuk a pontos válaszokat!

Az úszás pozitív hatásai

• Az úszás számtalan izmot munkára ösztönöz, emellett fejleszti az állóképességet és növeli a mozgékonyságot.
• Úszás során az izmok rugalmassága nő, az ízületek és a gerinc mozgékonysága fokozódik.
• Fejleszti és gyorsítja az anyagcserét, emellett a szív-és érrendszer működését is képes pozitívan befolyásolni, melynek következtében javul a szövetek és sejtek oxigénellátása.
• Úszásnál figyelni kell a légzésre: ez az egyetlen sport a világon, amely légzésszabályozásra kényszerít – emiatt a légző szervrendszer is fejlődik.
• Az úszás fokozza a szellemi teljesítményt, a kiváló iskolai teljesítmény főleg gyermekkorban tűnik ki.
• Az emberi szervezet 500-700 kalóriát éget el óránként úszás közben, ezért fogyókúrázóknak is ajánlott.
• Az úszás asztmás betegek számára a tünetek enyhítésére ajánlott, hiszen jótékony hatása van a légzésszabályozásra.
• Csontritkulás esetén az úszás javítja az ideg-izom koordinációt, és segít megelőzni a csonttöréseket.
• Úszás során a sportsérülések valószínűsége elenyésző.

Mit erősítenek az egyes úszásnemek?

• Hátúszás hatásai: Hatékony edzés az egyenes és az összetett hasizmokra. Eredmény: 206 kalóriát égethetsz el vele 30 perc alatt, normál tempóval.
• Mellúszás hatásai: Látható eredményeket érhetünk el a fenék, a térd és a végtagok terén. Eredmény: 295 kalóriát tudsz vele elégetni 30 perc alatt, normál tempó mellett.
• Pillangóúszás hatásai: Kedvező hatással van a belső szervekre, a vállakra és a hátra. Eredmény: 324 kalóriát égethetünk el vele 30 perc alatt, normális tempó mellett.
• Gyorsúszás hatásai: Jótékony hatása van a belső szervekre, a fenékre és a vállakra is. Eredmény: 206 kalóriát égethetsz el vele 30 perc alatt.

A gyorsúszás főként a belső szervekre hat, a feneket és a lábakat formálja. Hiszen a gyorsúszás karcsapásainak kivitelezéséhez a törzsnek egyenesnek kell maradnia, ehhez pedig a megfeszített has, csípő, comb és hát járul hozzá. A jó technikájú gyorsúszás kevésbé fárasztó, mint a mellúszás, annak ellenére, hogy sokan az ellenkezőjét gondolják.

A mellúszás lassabban égeti a kalóriákat – hiszen lassabban is végezzük -, és szintén a feneket, a térdet és a karokat veszi igénybe, azokra hat jótékonyan. Sokan végig kitett fejjel tempóznak, ami nem ajánlott, mert nagy terhet ró a nyakizmokra és a gerincre, és sokkal fárasztóbb is, mint a szabályos mozdulatok. A hátfájósoknak a pillangóúszás ajánlott, amely a vállakra is jó.

A hátúszás pedig többek között a hasizmokat dolgoztatja meg, miközben pihentető hatással bír.

Összefoglalva az úszás nagyon jól erősíti a törzs-, váll-, és lábizmainkat, de nem bír önmagában tartás korrekciós hatással. Azaz, ha tartási rendellenességünk van, önmagában nem oldja meg a problémát, mert a helytelen tartásban erősítjük az izmainkat.

Milyen esetekben jön jól a tartáskorrekciós torna?

• Hanyagtartás
• Fokozott háti görbületek
• Gerincferdülés
• Scheuermann-kór

A felsorolt elváltozások esetén először tartáskorrekciós tornára van szükség, amit a gyógytornász személyre szabottan állít be, és a szakemberrel egyeztetve kell megbeszélni, hogy az egyes tartáshibák esetén melyik úszásnem javasolt, és melyik nem.

• Gerincsérv
• Isiász
• Lumbágó
• Hátfájás
• Csigolya blokk

Fontos leszögezni, hogy az említett kórképek esetén nem fogja megszüntetni a tüneteinket az úszás. A gyógytornász először a panaszainkat kiváltó okot szünteti meg, utána pedig célzott törzs-stabilizációs tréning keretein belül lehet elkezdeni az úszást – olyan tempóban, és azt a fajtáját, amit a szakember javasol, hogy a kívánt eredményt érjük el, és az elért eredményt meg is tartsuk.

Kiknek ajánlott rendszeresen úszni?

Ha légzőszervrendszeri problémával küzdünk, az úszás kifejezetten hatékonyan erősíti a ki- és belégző izmainkat. De csakis orvosi engedéllyel és szakemberrel (gyógytornásszal) egyeztetett mennyiségű és milyenségű úszás javasolt. A víz minősége nagyban befolyásolja, hogy hova mehetünk úszni. A nem megfelelő minőségű és tisztaságú vízben való sportolás pedig többet árthat a légzőszervrendszerünk fertőzésének veszélye miatt, mint amennyit használ.

Ha csontritkulásban szenvedünk, ajánlott hozzáértő szakember (gyógytornász), edző segítségével összeállított, több fajta mozgást végezni, hogy ténylegesen olyan irányú terhelést kapjanak a csontjaink, amik építő jellegűek. Ugyanis a csont épülését az izmok húzási iránya határozza meg.

Általános kondíció javításra, idősek vagy hobby-sportolók rendszeres testmozgásához kimondottan ajánlott az úszás és a vízben végzett mozgás. Bár az úszás során a sportsérülések lehetősége elenyésző, a nem jól beállított edzés nem hogy a kívánt hatást nem éri el, de kellemetlen tüneteket is okozhat. Mint minden sport elkezdésénél, kérjük ki egy szakember véleményét, majd terhelhetőségünknek, illetve problémánknak megfelelően állítsuk be az edzésünket. Ugyanolyan komolyan kell venni ezt, mintha lemennénk egy edzőterembe, és nagy súlyokat szeretnénk emelgetni.

A konditermekben miért olyan egyértelmű mindenkinek, hogy ha nem akar lesérülni, akkor igen is segítséget kér a terem- vagy személyi edzőtől, és személyre szabott, jól összeállított edzéstervvel vág bele, hogy fejlessze izmait?! A nem jól kivitelezett úszás és a nem megfelelő terhelés beállítása ugyanolyan gondokat, sérüléseket és problémákat okozhat.

Miért nem figyel szinte senki az úszás előtti bemelegítésre?

Nem csak olimpikonjainknak fontos edzés előtt bemelegíteni, továbbá az úszás után levezetni és nyújtani. A csapból is ez folyik, hogy bármely sportolás előtt Bemelegítés!, utána pedig Levezetés!

A bemelegítés során felpörög a szívműködés, a vérkeringés és a légzés, így emelkedik az izmok hőmérséklete, kitágulnak a hajszálerek, megindul az izzadás. Ha elhagyjuk a bemelegítést, a szervezetünket “hidegindításra” kényszerítjük, mely több energiát igényel, és ezt érezni fogjuk pár percnyi úszás után, egy hirtelen jövő fáradtságérzés formájában; sőt, a sérülésveszélyt is fokozzuk a hideg, merev izmok hirtelen terhelésével. A bemelegítés időtartamában és tartalmában is eltérő lehet attól függően, hogy kezdő, haladó vagy profi úszóról van szó.

Mindenképpen be kell tehát melegítenünk az edzés során használni kívánt izmainkat és Ízületeinket. Ugyanis a mozgás “keni” be az ízületeinket, és így védjük a sérülésektől is azokat.

Úszás előtti bemelegítő gyakorlatok

• Nyak bemelegítése, fejünk óvatos fordítása, oldalra hajtása
• Csukló-, könyök- és vállkörzések, lapockazárások és nyújtózások
• Törzsfordítások, oldalra hajlások
• Csípőkörzés, guggolások, lábujjhegyreállás

Úszás utáni levezető, nyújtó gyakorlatok, edzések utáni nyújtás

Ezek a gyakorlatok adják vissza izmaink rugalmasságát, hajlékonyságát, és segítik megelőzni a tejsav felgyülemlését és az izomláz megjelenését.

A következők ajánlottak:

• Kar és vállizmok nyújtása
• Hátizmok nyújtása
• Has- és oldalsó törzsizmaink nyújtása
• Comb feszítő- és hajlító izmainak nyújtása
• Vádli nyújtása

A spondylosis olyan meszesedéssel járó folyamat, amely a gerinc bármely szakaszát érintheti. Sokszor nem jelentkezik panasz, éppen ezért a súlyosság és a tünetek között nincs szoros összefüggés.

A spondylosis egy összefoglaló név, amely a csigolyák és az azok közötti ízületek kóros elváltozására utal. Emiatt a porckorongok ellapulnak és a csigolyák közötti rés beszűkül. A folyamat eredményeként meszes felrakódások kíséretében perem és csőrszerű képződmények alakulnak ki a gerinc érintett szakaszain.

Az intenzív terhelésnek kitett gerincszakaszon jelentkezik legtöbbször spondylosis, tehát a nyak és a lumbális terület a legkritikusabb. A meszesedés általában természetes folyamat, és sokszor panaszmentes is lehet 30 és 40 éves kor között.

Ezek lehetnek a spondylosis okai

Az alábbi okokra érdemes figyelmet fordítani, ugyanis ezek kezelésével a meszesedés kialakulása is megelőzhető:

• ülő-/állómunka
• helytelen testtartás
• gyenge core izomzat (törzsizomzat)
• nehéz fizikai munka
• tartós, egyoldalú terhelés
• gerincsérülés
• gerincbetegségek (pl.: scoliosis)

A spondylosis tünetei

A tünetek és a spondylosis súlyossága nem mindig függ össze, lehet, hogy egy kezdődő meszesedés komoly tüneteket okoz, míg egy már előrehaladott állapot teljesen tünetmentes.

Ha a nyaki szakasz érintett:

• nyakfájdalom
• beszűkült nyakmozgások
• görcsös, feszes nyakizmok
• kisugárzó fájdalom a vállba, karba
• fejfájás
• merev nyaki szakasz

Tünetek a háti szakaszon:

• hátfájás
• merevség, mozgásbeszűkülés a háti szakaszon
• a hátizmok nyomásra érzékenyek
• kisugárzó, szúró fájdalom a bordákba

A lumbális szakasz meszesedésének tünetei:

• derékfájdalom
• merev lumbális szakasz
• feszes izmok az érintett területen
• a fájdalom kisugározhat: keresztcsont, csípő
• gerincferdülés

A spondylosis kezelése gyógytornával

A spondylosis egyik legtermészetesebb kezelési módja a gyógytorna, ugyanis a mozgást használja fel a mozgásszervi okok megszüntetésére. A gyógytorna célja a fájdalomcsökkentés mellett a feszes izmok lazítása, a gerinc stabilizálása, a mozgástartomány növelése, a testtartás javítása és az izomegyensúly helyreállítása.

A spondylosis gyógytornája két fő részből áll.

Először is passzív, átmozgató technikákkal a terapeuta mozgatja át a meszesedésben érintett gerincszakaszt, ezáltal nyújtja a feszes izmokat és felszabadítja a beszűkült csigolyák közti ízületeket. A kezelés ezen része járhat némi fájdalommal és kellemetlen érzéssel a feszes szövetek feloldása miatt. A kellemetlenséget hamar elfelejti, mert a kezelés pozitív hatása biztosan nem marad el: felszabadító érzés, amikor ellazulnak görcsös, feszült izmai, és szabadabba mozgás jön létre az érintett gerincszakaszon.

A passzív technikák közé tartozik többek között a manuálterápia. A módszer lényege, hogy manuális fogásokkal a gerincet célzottan és hatékonyan kezeli, ezáltal segít megszüntetni a spondylosis tüneteit és kiváltó okát. A terapeuta a csigolyákon kézzel végzett fogásokkal oldja a gerinc ízületi blokkjait, ezáltal elősegíti a lágyrészek mobilizációját és így a tünetek enyhülését, a kiváltó ok megszüntetését.

A gyógytorna másik fő részében a terapeuta által adott feladatok elvégzése. Ebben az aktív részben a szakember hozzáértésének köszönhetően fokozatosan kerülnek bevezetésre az egyre nehezedő feladatok, amelyek így biztosan nem lesznek megterhelőek a gerinc számára. A nyújtások mellett erősítő gyakorlatsorokat kap, amelyeknek köszönhetően erősödik a mélyizomzat, ezáltal javul a testtartás és az izomegyensúly, amelynek eredményeként minden mozgás helyesen tud végbemenni az gerinc ízületeiben.

A spondylosis gyógytorna hiányában

A spondylosis tünetei krónikussá válhatnak, a fájdalom és a merevség megkeserítheti mindennapjait. Az érintett gerincszakasz mozgása beszűkülhet, esetleg akár teljesen gátolt lehet a mozgásban. A meszesedés azonban további szövődményeket is okozhat.

A kisugárzó tünetek felerősödhetnek, így további panaszok jelentkezhetnek távolabbi területeken is. Minél több további probléma jelentkezik, annál hosszabb időt vesz igénybe a kezelés.

A gerinc (spina) csigolyákból (vertebra) épül fel

• 7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki csigolyából
• továbbá a kereszt (sacrum)- és farokcsontból (coccygeum), amik további csigolyák összecsontosodott egységei.

A gerinc: fejünket és a nagy terhet viselő felső testfelünket köti össze gyakorlatilag folyamatos terhelés alatt (álló és ülő helyzetben is) az alsó végtagjainkkal, miközben stabil csontos támasztékot ad a légző mozgásokhoz, illetve a hasizmoknak.

Az emberré válás és a felegyenesedés során a gerincet terhelő tengelyirányú erő megsokszorozódott. Erre az erőhatásra a gerinc a rugóelvnek megfelelően „S” alakú görbületet vett fel. A nyaki (cervicalis) és ágyéki (lumbalis) szakaszon előreívelő (lordózis), a háti (thoracalis vagy dorsalis)és kereszt-farokcsonti szakaszon hátraívelő (kifózis) gerincgörbületek vannak.

A gerinc egy speciális sok-ízületi, sok-tengelyű mozgásrendszeri egység egy kúpszerű mozgásterjedelemmel, melyben előre, hátra és oldalirányú hajlások mellett a csigolyáknak önálló forgáspont körüli és lap szerinti mozgásai is vannak.

A csigolyák csontos csatornát alkotva védelmet nyújtanak a bennük futó gerincvelőnek és idegképleteknek, illetve a csigolyákból összeálló idegcsatornák a kilépő ideggyököknek. A csontos falak dimenzióinak köszönhetően, ha bármilyen térszűkítő tényező (pl.: porckorongsérv) keletkezik, az gyakran járhat felső, alsóvégtagi és vegetatív idegrendszeri beidegzési zavarokkal.

Csontos szerkezet

A nyaki gerincszakasz első két csigolyája formailag jelentősen különbözik a többi gerinccsigolyától. Az első csigolya (atlas) gyűrű formájú, melyben a gerinccsatornában futó gerincvelő mellett oldalt két kisebb csatornában fut a két csigolya (vertebralis) artéria, amelyek a koponyaalapon belépve táplálják a kisagyat, illetve a nagyagy egy részét (ezen csatornák meszes szűkülete okozza az agy vérellátásának romlását, a típusos szédüléses panaszokat). Az atlas fej felé a koponyaalappal képez tojásízületi összeköttetéseket, lefelé két alsó ízfelszínnel és egy nyúlvány ízesülésével (dens) pedig a második nyakcsigolyával (axis).

A második nyakcsigolyán már identifikálhatók a többi csigolyára jellemző alkotóelemek. A fő anatómiai eltérés az említett, felfelé álló dens nyúlvány. Előrefelé már észlelhető a későbbi csigolyatest (corpus), a két alsó és felső kisízületek nyúlványai (processus articulares), az oldalnyúlványok (processus transversus), ami nyaki szakaszon csatornát alkotnak a vertebralis ereknek, és egy vályút az oldalra kilépő idegeknek. Azonosíthatóak a csigolya hátsó ívei, melyek találkozásánál hátrafelé indul a tövisnyúlvány (processus spinosus). Az axis a harmadik nyakcsigolyával már a típusos helyeken kapcsolódik, a csigolyatestek között elhelyezkedő porckorongon keresztül és a két kisízülettel.

A háti csigolyákon minimális, de annál fontosabb formai változások vannak. Az oldalnyúlványokban már nem futnak a vertebralis erek, vaskosabbak, és előrefelé a bordáknak jelentős támasztékkal ízfelszínt képeznek. A bordák még két kisebb ízfelszínnel csatlakoznak a csigolyatesthez.

A háti csigolyák fejlődésében a második fontos lépés, hogy kifejlődik a testet hátrafelé, a csigolya többi részével összekötő, két biomechanikailag nagyon erős csontos híd, a pediculus.

Az ágyéki csigolyákon az oldalnyúlványokról eltűnnek a bordák, a test és a pediculusok jelentősen masszívabbá válnak, a kisízületi nyúlványok felveszik a típusos 40-60 fokos dőlésű, felülről cserépszerűen egymást fedő anatómiai helyzetet. Két szomszédos csigolyát, azaz egy szegmentumot nézve, a felső csigolya két alsó íznyúlványa hátulról cserépszerűen fedi a szomszédos alsó csigolya felső két íznyúlványát, miközben az ízfelszínek a középtengely felé beforduló tendenciát mutatnak.

A keresztcsont szintén egy porckoronggal és két kisízülettel kapcsolódik az utolsó, ötödik ágyéki csigolyához. Fejlődéstanilag a keresztcsont öt csigolya összecsontosodott egysége. Formailag a gerinccsatorna még megtartott, a szegmentalis idegek előre és hátra lyukakon lépnek ki, a csont szemből nézve a tengelyirányú erőket levezetve „V”, vagy „ék” formát vesz fel, és két nagyobb ízfelszínnel beékelődik a medencegyűrűbe.

A farokcsont, egy fejlődéstanilag csökevényes csont, szintén csigolyák összecsontosodott egysége. Itt már megszűnik a gerinccsatorna. A főbb szerepe, hogy a rajta tapadó izmokon és szalagokon keresztül stabilizálja gátat.

Ízületek, szalagok, porckorongok és az izomzat

A csontos szerkezetnél már említettük, hogy a csigolyák, döntő többségében a hátsó két kisízületen és a porckorongon keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Érthető, hogy felegyenesedett állapotban, a gravitációs, tengely irányú erők, ezen kapcsolódási pontokat terhelik meg legjobban, így öregedéskor egyre gyakoribbá válnak a porckorongot és a kisízületeket érintő betegségek. Az ízületeket a két ízfelszín, a köztük elhelyezkedő ízületi folyadék és az ízületi tok alkotják.

A porckorong egy speciális anatómiai egység. A porckorong két nagyobb része a középső kocsonyás mag (nucleus pulposus – a puffer) és az azt tokként körbevevő szálas, kötőszövetes gyűrű (anulus fibrosus). A porckorong működését, és a rajta ható erők eloszlását és a porckorongsérvet legjobban bemutató modell: a vízzel telt luftballon. Ahogy a ballont tengelyirányúan, felülről ököllel benyomjuk, a ballon magassága csökken, de oldalirányú átmérője jelentősen megnő. A porckorong esetében a degeneráció folyamata során a porckorong vizet veszít, rugalmassága csökken, a tengelyirányú erőknek kevésbé tud ellenállni. A mindennapi terheléskor, álláskor, üléskor a rugalmas pufferhatás megszűnik, összenyomódik, és az oldalirányú térbe a gyökcsatorna, gerinccsatorna felé is terjedhet, nyomatásos (kompresszió) illetve szűkület (stenosis) következtében kialakuló idegrendszeri tüneteket okozva. Ha pihenő helyzetben, fekvéskor a porckorong visszanyeri magasságát, az oldalirányú kiterjedés csökken, akkor megszűnik a panasz (dinamikus stenosis), ha a kitüremkedés (protrusio) megmarad, esetleg áttöri a hátsó hosszanti szalagot, akkor kiszakadt (rupturált) porckorongsérv (discus hernia) keletkezhet.

A csigolyák kapcsolódásának és így a teljes gerincoszlopnak stabilitását a szalagok és izmok biztosítják. A fontosabb szalagok (ligamentumok) közt a csigolyatesteket elölről és hátulról összekötő elülső és hátsó hosszanti szalag (ligamentum longitudinale anterius et posterius), a tövisnyúlványokat összekötő közti és felső szalagrendszer (ligamentum inter et supraspinale, ligamentum flavum – sárga szalag) és az oldalsó (transversalis) szalagrendszer emelendő ki. Emellett a nyaki, háti és medenceövi régióban számos kiegészítő, stabilizáló szalagrendszer van.

Erek és idegek

A csigolyák vérellátását főként a fő ütőérből (aorta) és főágaiból leágazó szegmentális érhálózat biztosítja. A szegmentális artériák a csontokat főként a nutricionális artériákon keresztül látják el, az idegek ellátást a gyökcsatornákon keresztül belépő ereken keresztül végzik. A belépő erek egy hosszanti elülső és két hátsó artériához kapcsolódnak, amik a gerincvelő vérellátását biztosítják. A szalagok és porcos kötőszövetek ellátása diffúzióval történik.

A vénás visszaáramlásnál, kulcsfontosságú szereppel bírnak a gyökcsatornákban összeszedődő vénás fonatok (plexusok). Az ideggyökhöz köthető panaszok hasprésre (pl.: székelés, köhögés) fokozódnak. Ennek hátterében az áll, hogy hasűri nyomásfokozódáskor csökken a vénás visszaáramlás, a gyökcsatorna plexusai panganak, megduzzadnak, tovább fokozva a szűkületet, így tüneteket okozva.

Az agytörzs a koponyaalap öreglyukán kilépve gerincvelőként folytatódik (myelon), egészen kb. a háti XII-es, vagy az ágyéki I-es csigolya magasságáig, ami után már gyöki fonatokra oszlik. A gerincvelőt lágy (pia mater) és kemény agyhártya (dura mater – dura zsák) veszi körül. Az agyhártyáknak a gerincvelő táplálásában és a fizikai illetve kémiai károsító hatásoktól való védelmezésében van fontos szerepe. Az agyhártyák közötti térbe kering az agyvíz (liquor). A durazsák a gyököket a gyökcsatorna kilépéséig kíséri.

Szegmentumonként egy pár gyök (jobb és bal oldali) ágazik le a gerincvelőből, és lép ki oldalt a gyökcsatornákon. A gyökökben általában kevert idegképletek; mozgató (motoros), érző (szenzoros), vegetatív beidegzések futnak. A nyaki szakasz gyökei érthetően a nyaki, tarkótáji régiót, a felső végtagokat, vállövet és a rekeszizmot idegzik be. A háti szakasz gyökei a mellkasi régiót, a bordaközi légzőizmokat látják el. Az ágyéki gyökök a medence régiót és az alsóvégtagokat látják el – ezért párosul a derékfájás gyakran alsóvégtagi panaszokkal. A kereszt és farokcsonti szegmentális gyökök az érző és mozgató beidegzés mellett nagyfokú vegetatív funkcióval is bírnak (széklet, vizeletürítés, szexuális funkciók).

Esztétikailag zavaró, de mivel nem mindig fáj, hajlamosak vagyunk legyinteni a banyapúpra, mondván, a korral jár. Viszont ez egyrészt nincs így, másrészt komolyabb bajoknak is lehet az előszele. Megnéztük, mi okozza a banyapúpot, és mit tehetünk ellene.

Beszédes neve miatt azt gondolnánk, a banyapúp csak idősebb korban alakul ki, de a valóság nem ez. A probléma kortól és nemtől függetlenül bárkinél jelentkezhet, beleértve a kamaszokat is.

Annak megértéséhez, miért jön létre – és mit tehetünk ellene –, fontos tisztában lenni gerincünk anatómiájával. Testünk tartóoszlopa kettős S alakot vesz fel (ezt az ágyéki, háti és a nyaki görbületek adják), biztosítva ezzel azt, hogy rugalmassága, terhelhetősége a lehető legjobb legyen.

Ha viszont folyamatosan görnyedünk – vagy testünket aszimmetrikusan terheljük –, akkor búcsút inthetünk a tankönyvi görbületnek, ugyanis gerincünk egy idő után nem kettős S, hanem a nyaki és háti gerincszakasz átmeneténél inkább C alakot fog formálni, ami már nem kedvező. Ilyen esetben az ágyéki és nyaki gerincre nagy terhelés nehezedik, a gerinc mozgástartománya beszűkül.

Ez vezethet olyan tünetekhez, mint a látszólag ok nélküli fejfájás és szédülés, a nyakmerevségérzés és a vállövfeszesség, a tüdőkapacitás-csökkenés. Összességében annak érzete, mintha a vállunkon hatalmas terhet cipelnénk. Ha ez hosszabb ideig fennáll, akkor a nyaki és a háti gerinc találkozásánál elkezdődik egy olyan kötőszövetes felrakódás is, ami már szemmel is látható. És ezzel el is érkeztünk a banyapúp problémaköréhez.

Főszerepben az életmód

A banyapúp kialakulásának főképp az kedvez, hogy a mai ember életében mindennapos az ülőmunka és az okostelefonok, táblagépek használata, és ennek velejárója a fej és a vállak „előreesése”. Ez a testtartás nemcsak azokra jellemző, akik számítógép előtt dolgoznak, hanem például a fogorvosokra, fogászati asszisztensekre, kozmetikusokra, fodrászokra, masszőrökre, mesteremberekre, kertészekre is.

Az ilyen munkák során állandósuló testtartás azért gond, mert a miatta jelentkező aszimmetria a szervezet egységének megbomlásához vezet, azt eredményezi, hogy a terhelés nem ott éri a gerincet, ahol az ideális. Mindez kedvezőtlenül hat az izmokra, inakra és szalagokra, azokon keresztül pedig szinte törvényszerűen vezet olyan csigolyaoszlopot érintő problémákhoz, mint a banyapúp, a lapos hát és a hanyag tartás.

A banyapúp nem mindenkit érint ugyanúgy, megesik, hogy valakinél még nem is alakul ki komolyabb kötőszöveti felszaporodás, de a tünetek már érezhetők, és az is, hogy az esztétikai probléma már látványos, de fájdalom és egyéb panasz nem jelentkezik. Viszont ez nem jelenti azt, hogy nem is fog, ugyanis a banyapúp valamilyen szinten mindig felborítja az izomegyensúlyt, és beszűkíti a gerinc mozgástartományát, ami nem marad következmények nélkül. Emiatt annak is érdemes szakemberhez fordulnia, aki csak érzi a rá jellemző fizikális tüneteket, de a kötőszöveti felszaporodása még nem jelentős, és annak is, akinél már látványos, de hozzá egyéb tünetek még nem társulnak. Mivel a probléma gyakori és tipikus, fizikális vizsgálattal könnyen azonosítható. Fennállásakor a megoldást a tartáskorrekciós torna és a gerinc mobilizálása jelenti, így a szakorvos általában a gyógytorna mielőbbi megkezdését javasolja.

Kell a türelem

Mivel az ilyen jellegű mozgásszervi problémák jellemzően hosszabb idő alatt alakulnak ki, a kezelésük is időigényes és kitartást igénylő, a gyors megoldást ígérő kezelések tartós, végleges megoldást nem jelentenek. A gyógytorna mellett ilyenkor a manuális kezelési lehetőség is segíthet, mellette pedig az életmód megváltoztatása. Utóbbinak mindenképpen része a testmozgás mindennapi életbe való beépítése. Ez a rendszeres gyógytorna mellett jelenthet bármilyen mozgásformát, ami a háti és a nyaki gerincszakaszt is átmozgatja minden irányban. Az erősítő feladatok mellett a nyújtó gyakorlatok is fontosak, erre jó választás lehet a jóga és a pilates is. Ezekhez érdemes szakembertől segítséget kérni, mert a rossz mozdulatok sérüléseket és újabb tüneteket is okozhatnak. Olyan esetben különösen fontosak a személyre szabott gyakorlatok, amikor a deformitás komolyabb. Ilyenkor a panaszok egyéni mozgásprogrammal és lágyrész-kezelésekkel javíthatók, vagy akár meg is szüntethetők.

Banyapúpnál az úszással óvatosan kell bánni, mert ugyan hasznos lehet, de csak jó technikával. Például a kitartott fejjel történő mellúszás nem jó megoldás, mert az éppen hogy a banyapúp malmára hajtja a vizet. Emiatt az úszásról mindig ki kell kérni szakember véleményét, és fontos azt helyesen végezni. Passzív eszközöket – például ortézist vagy egyéb gyógyászati segédeszközt – szintén csak akkor jó használni, ha kifejezetten szakorvos javasolja, és jellemzően akkor is csak átmenetileg. A „csodahámokra” és „nyaknyújtó gépekre” nem szabad alapozni, azok nem jelentenek tartós megoldást.

A gerinc mobilizálása mellett fontos az is, hogy a kóros mozgásmintákat kiiktassuk a mindennapokból, ami szintén nem egyszerű feladat, de megéri figyelni rá. Ehhez szükség van a munkaállomás ergonomikus kialakítására, ennek fontos eleme a monitor szemmagasságban történő elhelyezése.

Ez külön klaviatúrával laptopnál is megoldható, így akadályt az sem jelenthet, ha valakinek nincs külön monitora. Az is elengedhetetlen, hogy a számítógépes munkát időnként – legalább óránként – megszakítsuk, a nyaki, háti gerincünket átmozgassuk (ez nem keverendő össze a külön testmozgással). Erre azoknak is figyelniük kell, akik nem irodában dolgoznak, de feladatvégzésük folyamatos lefelé nézést, hajolgatást igényel.

Kritikus kérdés a telefonhasználat is, a készüléken olvasgatást leginkább kerülni kell, de ha ez nem megoldható, akkor legalább a nyakat alaposan át kell mozgatni utána. Mivel a rendszeres torna hatására a nyaki gerinc környékén fokozódik a vérkeringés és helyreáll az izomegyensúly, a már kialakult banyapúp is csökkenhet, vagy akár meg is szűnhet – feltéve, hogy az érintettek általánosságban is figyelnek a tartás korrekciójára. Hasznos lehet a nyaki és vállövi terület masszírozása is, a helyzet rendezését az is segítheti. Azzal is fontos tisztában lenni, hogy a nyaki gerinc görbületét egyéb problémák is befolyásolhatják, de ezek mértéke is csökkenthető, méghozzá ugyanazokkal az eszközökkel: az izmok karbantartásával, a csigolyák rendszeres átmozgatásával és a gerinc mobilizálásával. Emiatt erre annak is figyelnie kell, akinek amúgy nincs banyapúpja.

Más panaszt is okozhat

Bár a banyapúp elvileg csak esztétikai probléma, nem szabad rá legyinteni. Ennek egyik oka, hogy a kötőszöveti felhalmozódás még jobban szűkíti a gerinc mozgástartományát, még rosszabbá teszi a mobilitását, ami – mivel maga a banyapúp is emiatt alakul ki – ördögi kört indíthat be. A másik ok, hogy a banyapúpot eredményező rossz fej-nyak tartás más panaszt is okozhat. Kialakulhat miatta állkapocsízület-probléma és ízületi kopás, vagy akár porckorongsérv is. Emiatt fontos a megelőzése, vagy ha már kialakult, akkor mihamarabbi kezelése.

A pattanó ujj (latinul: digitus saltans) olyan állapot, amely fájdalmat, valamint az ujj behajlításakor és kiegyenesítésekor beszorulást vagy akadozást okoz. Leggyakrabban a gyűrűsujjat és a hüvelykujjat érinti a betegség, de a többi ujjon is előfordulhat.

Anatómia

Az ín hosszú, zsinórszerű struktúrák, amelyek az alkar izmait az ujjak csontjaihoz rögzítik. Amikor az izmok összehúzódnak, a hajlító inak lehetővé teszik az ujjak hajlítását.

Az ínak mindegyike egy-egy ínhüvelyben halad át a tenyérben és az ujjakban, amely lehetővé teszi, hogy az ujj hajlítása és kiegyenesítése közben ne legyen fennakadás. Az ínhüvely mentén gyűrűknek nevezett szövetszalagok tartják a ínszalagokat szorosan az ujjcsontokhoz. Az inak az ujj mozgása közben áthaladnak a gyűrükön. Az ujj tövében lévő gyűrűt A1 ínhüvelygyűrűnek nevezzük. Ez az a gyűrű, amely érintett a pattanó ujj kialakulásában.

A pattanó ujj kiváltó okai

Bár a pattanóujj okai nem ismertek, számos tényező növelheti a betegség kialakulásának kockázatát. Ezek közé tartoznak a következők:

• Egészségügyi problémák: A betegség kialakulása gyakoribb bizonyos alapbetegségekkel rendelkező személyek esetén, például cukorbetegségben és reumás ízületi gyulladásban szenvedő embereknél.
• Erőteljes kézi tevékenységek: Az állapotról ismert, hogy az ujjak és a hüvelykujj erőteljes használata után jelentkezik.

A pattanó ujj tünetei

A pattanóujj tünetei sérülés nélkül kezdődnek. Előfordulhat, hogy a tünetek a kéz nagymértékű vagy intenzív használata után alakul ki.

A tünetek a következők lehetnek:

• Érzékeny csomó az ujj tövénél a kéz tenyér felőli oldalán.
• Az ujj mozgatásakor érzett pattogó vagy záró érzés.
• Fájdalom, elakadás az ujj behajlításakor vagy kiegyenesítésekor.
• A merevség és az elakadás általában inaktív időszakok után, például reggeli ébredés után rosszabb.

Súlyos esetben az érintett ujj behajlított helyzetben be is rögzülhet.

Orvosi vizsgálat

A kézsebészeti szakorvosok képesek diagnosztizálni a pattanóujjat a kéz vizsgálatával és pácienssel való konzultációval. Általában nincs szükség röntgenfelvételre vagy egyéb vizsgálatokra.

A vizsgálat során a szakorvos a következőket fogja keresni:

• Érzékenység a tenyérben lévő hajlító ínhüvely felett.
• Az ínhüvely megvastagodása vagy duzzanata.
• Az ujj behajlításakor és kiegyenesítésekor fellépő elakadás

 Nem műtéti megoldások

• Pihenés. A probléma megoldásához elegendő lehet a kéz pihentetése és az olyan tevékenységek elkerülése, amelyek rontják a helyzetet.
• Sínezés. Hasznos lehet, ha éjszaka sínt visel, hogy az érintett ujjat vagy hüvelykujjat alvás közben egyenes helyzetben tartsa.
• Gyógyszerek. A vény nélkül kapható gyógyszerek, például a paracetamol és a nem szteroid gyulladáscsökkentők segíthetnek a fájdalom és a gyulladás enyhítésében.
• Fizikoterápia. Gyulladáscsökkentő fizikoterápiás kezelés.

Pattanó ujj műtét

Ha az ujja nem javul a nem sebészeti kezelés hatására, akkor érdemes lehet megfontolni a műtétet. A műtét opcionális. A műtétre vonatkozó döntés azon alapul, hogy az ujja mennyire fáj vagy mennyire veszítette el a funkcióját. Ha azonban az ujja vagy a hüvelykujja behajlított helyzetben ragad, orvosa műtétet javasolhat a tartós merevség megelőzése érdekében.

A pattanó ujj sebészeti eljárása az ínhüvelybemetszés.

Az eljárás célja az ín mozgását gátló ínhüvelygyűrű átvágása, hogy az ín tudjon siklani az ínhüvelyen keresztül. Az eljárást általában ambulánsan, helyi érzéstelenítő injekcióval végzik.

A műtétet a tenyéren végzett kis nyílt bemetszésen keresztül végzik.

Pattanó ujj terápiája

• Az egyik legmegfelelőbb módszer a gyógytorna, amely során a legalapvetőbb képességünket használják fel a szakemberek, ez pedig a mozgás.
• A gyógytorna helyreállítja az érintett ujj mozgásterjedelmét azáltal, hogy fellazítja a feszes inakat és izmokat és bemozgatja a végtag ízületeit. A cél eléréséhez a gyógytornászok speciális nyújtó (stretching) technikákat alkalmaznak, amelyekkel a blokkolt idegeket is képesek feloldani, ezáltal a fájdalom is jelentős mértékben csökkenhet.
• Pattanó ujj esetén elengedhetetlen a rendszeres gyógytorna, ugyanis ennél a problémánál kifejezetten nagy gondot jelenthet az inaktivitás. Itt külön érdemes megjegyezni, hogy a gyógytorna nem egy fájdalmas módszer, a kimozgatásokat minden esetben fájdalomhatárig kell végezni.
• Abban az esetben, ha a pattanó ujj műtéti beavatkozást igényel, fontos tudnia, hogy már az operáció előtt is hasznos lehet, ha egy gyógytornász segítségét kéri, aki a későbbi, gyorsabb rehabilitáció érdekében segít megfelelő állapotba hozni a környező szöveteket.
• Ezt követően, a műtét után is mihamarabb érdemes megkezdeni a gyógytornát. Ha a kéz izmai újra megerősödnek, az ideghálózat is hamarabb regenerálódik, így a finommozgásokat is könnyebb lesz kivitelezni. Azonban az erősítés mellett a nyújtás továbbra is elengedhetetlen eleme a terápiának, az ujj funkciónak visszanyerése, valamint a problémamentes hegesedés szempontjából.

A gyógytorna általános jótékony hatása, hogy serkenti a vérkeringést, ezáltal nő a szövetek oxigén ellátása. Ez a folyamat elősegíti a szövetek regenerálódását és az operált területen kialakult heget is fellazítja. Mindez hozzájárul a kéz és az ujj duzzanatának csökkenéséhez is, ugyanis a vérkeringés mellett a nyirokkeringés is fokozódik, amely az ödéma (felgyülemlett folyadék) elvezetésében lényeges szerepet játszik.

Nem elhanyagolható pozitív hatása továbbá, hogy a gyógytorna gyakorlatok fokozzák az kéz és az ujjak izomerejét, valamint az inak és az izomrostok hosszát, növelve mindezzel az izmok rugalmasságát is. Ezáltal fejlődik a kéz és az ujjak terhelhetősége is.

Kijelenthető, hogy a pattanó ujj esetén a legeredményesebb gyógyulást a gyógytornával érhetjük el, amely hosszantartó, egészséges ujj- és kézmozgásokat biztosít. Mindezek mellett kiemelendő, hogy végig egy szakember felügyeli a tornák kivitelezését, és hiba esetén korrigálja a mozgást, segítve ezzel az akadálymentes gyógyulást.

A pattanó ujj szövődményei gyógytorna nélkül

Pattanó ujj esetén, ha elmarad a gyógytorna a folyamat végállapotaként az érintett ujjat már segítséggel sem lehet kinyújtani. Ha az ujj ebben az állapotban rögzül, az izmok sorvadásnak indulhatnak, valamint így a kezével nehezebb lesz a tárgyak megfogása és a végtagja erőtlenebbé válhat.

Ez az állapot már minden esetben műtéti beavatkozást igényel, amely a gyógyulási idő kitolódásával jár, és akár több hónapig is nélkülöznie kell majd a kéz funkcióit.

Évről-évre probléma az iskolatáska súlya.

Milyen a jó iskolatáska?

A rossz táskaválasztás lehetséges következményei: gerincdeformitás, egyensúlyvesztésből kialakuló balesetveszélyes helyzet, izmok túlfeszülése, megnyúlása, ezek következtében fejfájás, nyaki, derék és vállfájdalom.

A gerinc egészséges fejlődése okán az egészségügyi szakmai állásfoglalás szerint a kisiskolás gyerekek testtömegük legfeljebb 10-15 százalékát cipelhetnék a hátukon. A szülők sajnos tudják, hogy a valóságban ez a határérték nehezen betartható. Míg egyes országokban maximalizálva van a terhelhetőség, másutt külön otthoni és külön iskolai könyvek léteznek a cipekedés elkerülése érdekében.

Magyarországon a legtöbb iskolában heti 5 napon keresztül cipelik az iskolatáskát a gyerekek, így nagyon nem mindegy, hogy milyen a gerinc terhelése, a táska merevítése vagy formája. Ráadásul, a tankönyvekkel együtt, a srácoknak tízórait, uzsonnát és innivalót is pakolnak a szülők, nem beszélve a tornazsákról, vagy egyéb sportfelszerelésekről.

Íme, néhány praktikus tanács, mire figyeljünk vásárláskor!

Az egészségügyi szempontok a legfontosabbak, aztán jöhet a minőség és végül a trend, a design…….

NAGYON FONTOS SZABÁLY! Az iskolatáskát kizárólag kipróbálás után vegyük meg! Mindenképpen a gyerkőccel menjünk táskát venni, hiszen fel kell próbálnia és éreznie a kényelmességét.

1/ Olyan táskát keressünk, ami jól támaszkodik a gyermek csípőjén, így a terhelés egyenletesebben oszlik el. A vállpánt hátrahúzza a vállakat, így egyenesíti a görnyedt hátat, figyeljünk tehát a vállpánt megfelelő szélességére és kényelmességére, válasszuk az állítható verziót, amely lehetővé teszi a táska pontos illeszkedését a gyermek testméreteihez.

2/ Nagyon fontos, hogy a táskát a gyermek mindkét vállán, egyensúlyban hordja, az oldaltáska nem egészséges, főleg az alsó tagozatos gyerekek részére nem javasolt!

3/ A jó iskolatáska megfelelő anatómiai és ergonomikus kialakítású, anyaga erős, a hátrésze szivacsos és merevített az aljrésze. Az anatómiailag kialakított hátrész biztosítja a megfelelő kapcsolatot a háttal. A mellkasi öv jelenléte és használata abban segít, hogy a vállpántok nem csússzanak le a keskenyebb vállakról sem.

4/ Olvassuk el táska apró betűs részeit is, ügyeljünk a minőségi anyaghasználatra, nem árt, ha a hátrész légáteresztő anyagból készül, így kevésbé marad izzadt a hát, ha a gyermekünk sokat gyalogol vele. A vízlepergető felső rész is fontos szempont lehet, és ha a kiválasztott táska kialakítása véletlenül nem tartalmazna fényvisszaverő felületeket, gondoskodjunk róla külön kiegészítőkkel mindenképpen.

5/ A táska belső kialakításának fontossága egyéni igények szerinti, szerencsére nagyon sok táska-gyártó ügyel arra, hogy kisebb-nagyobb rekesz-zsebekkel lással el a termékét, megkönnyítve a rendszerezést. Nem árt, ha a könyveket és füzeteket külön tárolhatjuk az ételes doboztól, vagy a folyadékkal teli kulacstól, erre talán a külső-oldalsó italtartásra is alkalmas zsebes rész a legjobb ötlet, nehogy véletlenül eláztassuk az egész táskabelsőt.

6/ Vásárláskor mindenképpen ellenőrizzük a varrások erősségét, strapabíróságát és próbáljuk ki a cipzárokat, illetve csatokat, nehogy otthon érjen a meglepetés. A jó táska fontos eleme a műanyag lábak jelenléte, hiszen ezek védik a táska alját, és megfelelő, stabil tartást adnak neki álló helyzetben.

A kisiskolás-és kamaszhátak egészségmegőrzése nagyon fontos feladat a későbbi terhelhetőség szempontjából is, és mivel sok múlhat az erős hátizomzattól, mindenképpen javasolt az ennek megfelelő torna, vagy gyógytorna alkalmazása.

Figyeljenek gyermekük hátgörbületének megváltozására és az esetleges hát, nyaki vagy vállfájdalmak mielőbbi kivizsgálására!