Sok esetben találkozok emberekkel, akik valamilyen műtétre vannak előjegyezve, de sajnos nem kapják meg a kellő felvilágosítást a beavatkozás körüli tennivalókkal kapcsolatban.

Ezzel a bejegyzéssel szeretnék kicsit a segítségetekre lenni.

Sok kérdés felmerül a páciensekben, ahogy közeledik a műtéti beavatkozás időpontja. Sajnos a mai rohanó világban elmarad a megfelelő tájékoztatás. Volt már olyan ismerős, aki, mivel nem volt korábban érintett, kérdezte, hogy tornát-mozgást illetően készüljön-e. A válaszom „igen” volt. A rehabilitációt saját magunknak megkönnyítjük, ha előtte össze van állítva egy személyre szabott mozgás-program.

A műtétet megelőzően pár vizsgálatot elrendel az orvos, melyeket végig kell járni. Ez a protokoll.

Az intézményekben általában a műtétet követően minél hamarabb megkezdődik a gyógytorna is.

Ekkor még könnyebb és rövidebb gyakorlatokkal ismerkedik a páciens. Az alsó végtagokra fásli kerül, melyet otthon is folytatni kell addig, amíg a szükséges véralvadásgátlót az orvos javasolja. Vannak osztályok, ahol a távozáskor mellékelnek egy ismertetőt például a tiltott mozgásokról, mikor mennyit emelhet-cipelhet a páciens, ha már el tud menni vásárolni, a későbbi sportolási lehetőségekről, a műtét típusáról (gondolok itt arra, hogy valakinek cementes, vagy cement nélküli protézis beültetése volt). Még a kórházban megtanítjuk mi gyógytornászok, hogy hogyan sajátítsák el a páciensek a segédeszköz használatot. Több lehetőség közül választhatunk, ez függ attól is, hogy ki milyen korosztályhoz tartozik, és az állapotát is figyelembe kell venni. ( A stabilabb, több ponton támaszkodó eszközöktől haladunk a kisebb alátámasztású eszközök felé. Gondolok itt arra, hogy például egy járókerettel indul a járás, mivel ez 4 ponton támaszkodik, stabilabb, és akinél lehet, áttérünk a könyökmankóra, ami 2 pontos támaszt biztosít, de a lépcsőn való közlekedéshez ez a jó megoldás, mivel a járókeret nem fér el. )

Otthon is fontos a torna folytatása, természetesen gyógytornász-fizioterapeuta szakemberrel. Általában a szakorvosok javasolnak otthoni gyógytornát tb támogatott ellátás keretében, ami nagyon jó, csak sajnos várólista van, mert sok helyre kell a gyógytornászoknak eljutni. Előfordulhat az is, ha „kisebb” beavatkozáson esett át valaki, hogy járóbeteg-ellátásra utalja a szakorvos a pácienst. Várakozás itt is előfordul. A praktikus választás, ha addig is keresnek egy gyógytornász-fizioterapeutát, aki a segítségükre lehet, hiszen a szakszerű tornának folytatódnia kell! A szakember egyénre szabottan felállítja a szükséges rehabilitációs gyakorlatokat, amit együtt, illetve a találkozások között egyénileg is tud végezni a páciens. A protokollt itt is figyelembe kell venni.

Közben megtörténnek a szükséges kontroll vizsgálatok, melyeken az orvos is ad irány-mutatókat. Mit értek ez alatt? Vannak olyan esetek alsó végtagi töréseknél például, ahol a műtéti megoldásoknak-lehetőségeknek köszönhetően teljes tehermentesítést ír elő az operáló orvos bizonyos ideig. Ezt nekünk gyógytornászoknak is figyelembe kell venni és a páciensek részéről is kell az együttműködés a sikeres gyógyulás érdekében. Vannak olyan beavatkozások, ahol részterhelés javasolt, ezt is meg kell tanítanunk a pácienseknek, hogy érezzék, hogy mennyire terhelhetik a műtött lábat. A kontroll vizsgálatok ezért is szükségesek, nekünk pedig egy útmutató a továbbiakhoz.

Szép fokozatosan, közös munkával visszatér a páciens a mindennapi élethelyzetekhez, a korábbi élet-viteléhez, a munkához, a sporthoz, stb.

Természetesen a műtét előtti felkészülésben is a segítségetekre tudok lenni, valamint a rehabilitációs időszakban is. A korai rehabilitáció idején házhoz járással is tudok segíteni, amíg nehezebb a kimozdulás a lakásból-házból, majd a későbbi rehabilitáció idején a rendelő is tárt ajtóval vár Benneteket, gyógyulni vágyókat.

A térdízületi kopásról, a térdprotézis beültetésről és a műtét utáni rehabilitációról

Az ortopédiai műtétek közül a második leggyakoribb nagyízületi protézis műtétnek számít a térdprotézis beültetés. Ez nem meglepő, hiszen a térdünket szinte állandóan használjuk, az elhasználódás, balesetek veszélyének folyamatosan ki van téve.

A térd testünk legnagyobb és egyben legbonyolultabb felépítésű ízületének számít. A combcsont és a lábszárcsont, valamit a combcsont és a térdkalács találkozásánál lévő ízületekből áll, szerkezetét a combcsont, a térdkalács és a sípcsont találkozása adja.

Milyen okok vezetnek a térdízület elkopásához?

A térdízület kopásos elváltozásainak egy része korábbi fejlődési rendellenesség (térdízületi tengelyeltérés, torsiós deformitások), gyerek- és fiatalkori növekedési problémák, körülírt keringészavarok, gyulladásos betegségek, csontsérülésből fakadó ízfelszíndestrukciók, illetve szalagszakadások okozta instabilitások és meniscus sérülések miatt jön létre. Más esetekben beazonosítható hajlamosító tényező nélkül is kialakulhat a térdízület elhasználódása, amit a szakirodalom elsődleges térdkopásnak nevez.

Mindkét esetben fokozatos térdfájdalom alakul ki, duzzanat, ízületi folyadékgyülem léphet fel, az ízület bizonytalanná válhat, időnként akadás-, kattanásszerű érzés észlelhető. Kezdetben a lépcsőn járás válik nehezítetté, először lefelé, majd felfelé is. A kezdeti terheléssel kapcsolatos panaszok, idővel nyugalmi fájdalommá alakulhatnak, sőt jelentős éjszakai fájdalmak is felléphetnek.

A mozgásterjedelem fokozatosan beszűkül, először többnyire a teljes kinyújtás veszik el, majd a hajlítás válik korlátozottá, súlyosabb esetekben sántítás is kialakulhat. Esetenként a beteg végtaghossz differenciát is észlelhet az egyik térd nyújtáshiánya miatt. Mindezek fokozatosan korlátozzák a járást, kezdetben csak lépcsőn, emelkedőn, később vízszintes terepen is csökken a járóképesség.

Milyen esetekben szükséges a térdprotézis beültetése?

A kezdeti kezelési lehetőségek a mozgás, úszás, gyógytorna, illetve különböző porctámogató gyógyszeres kezelések kombinációiból állhatnak. A későbbiek során gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, lazító gyógyszerek mellett, fiziko- és balneoterápiás lehetőségek enyhíthetik a panaszokat.

Amennyiben az említett kezelési lehetőségek kimerülnek, vagy nem biztosítják az elvárt életminőséget és fizikai teljesítőképességet, műtéti kezelés jöhet szóba. A betegség korai stádiumában ízületi tükrözés útján végzett, vagy minimál invazív lehetőségek is felmerülhetnek. A porcfelszínképzés, -pótlás, tengelykorrekciók stabilizáló műtétek, artroszkópos felszínkezelések jól meghatározott indikációval végezhető biomechanikai rekonstrukciós lehetőségek, melyek közös jellemzője, hogy korai stádiumban – még csak az ízület egy részében kialakult felszínkárosodás esetén – nyújthatnak jó eredményt.

Amennyiben a kopásos jelenségek kiterjedtek, előrehaladottak, endoprotetikai megoldás, illetve térdprotézis beültetés segíthet a panaszokon. Ennek célja a fájdalom megszüntetése vagy csökkentése, a beszűkült mozgásterjedelem lehetőség szerinti növelése, a stabilitási viszonyok helyreállítása, a terhelhetőség javítása.

Mi történik a műtét során?

A térdprotézis beültetés célja és lényege a károsodott ízfelszínek cseréje. Ez a combcsonti és a sípcsont térdízületi felszíneinek cseréjével valósul meg (igen ritka esetben előfordulhat az ízület belső, vagy külső ízfelszín borítékának cseréje, az úgynevezett unicondylaris vagy szánkó protézis beültetése). Az esetek nagyobb részében a térdkalács ízfelszínét is pótolni kell. A műtét során a megfelelően előkészített befogadó felszínekbe mindkét oldalon fém implantátumokat ültetnek be, amik közé polietilén anyagú betét kerül a megfelelő, könnyed csúszás biztosítására.

Műtét utáni teendők

A műtétet követő napon a gyógytornász segítségével megkezdődik a mobilizálás. A kórházi tartózkodás alatt a biztonságos járás és lépcsőzés megtanítása mellett a gyógytornász az osztályos gyógytorna során megmutatja a kezdetben szükséges otthoni gyakorlatokat. Az esetek egy részében a duzzanat csökkentése és a jobb hajlító funkció elérése érdekében, a gyógytornász fájdalmatlan passzív mozgatást biztosító térdmozgató gépet is felhelyez.

Térdprotézis műtét utáni rehabilitáció

Az első két hétben a térdízület tartós 90 fok feletti hajlítása feszülést, duzzanatfokozódást és sebgyógyulási nehézségeket okozhat.

Ebben az időszakban rendszerint már teljes és jó erejű a nyújtás, 90 fok feletti a hajlítás és megkezdődött a combizomzat visszaerősödése is. A továbbiakban a hajlítógyakorlatokon, combizomerősítésen van a hangsúly, ezért a gyógytorna mellett a szobakerékpározás ajánlott.

A sportaktivitások közül az úszás, kerékpározás, túrázás, későbbiekben tornatermi gépeken végzett edzés ajánlható, de megfelelő fizikai állapot esetén futás, tenisz, sífutás, illetve hasonló sporttevékenységek sem tilosak. Az ugrásokkal és ütközésekkel járó, úgynevezett kontaktsportokat ugyanakkor érdemes kerülni.

Szauna és wellness használat három hónapos kor után már megengedett, de a testhőmérsékletnél melegebb vizekben tartózkodás idejét célszerű 10–15 percben limitálni.

Problémamentes beültetéseket követően, 4–6 hétnek el kell telnie a műtét után, mielőtt javasolnánk az autóvezetés megkezdését. Baloldali műtét és automata gépkocsi esetében ez lehet rövidebb.

A csípőízületi porckopás sokakat érint hazánkban, szinte minden családban akad erre példa. Amennyiben a konzervatív kezelések már nem tudnak hatékonyan segíteni, úgy a kopásos fájdalom megszüntetését a leghatékonyabban csípőprotézis műtéttel lehet elérni, mely beavatkozás során a sérült csípőízületet művi ízület beültetésével helyettesítik.

A csípőprotézis műtét egyike a leggyakrabban végzett ortopédiai műtéteknek , a csípőízület kopása (arthrosis) ugyanis egyre többeket érint manapság. Hazánkban az évente végzett 12-15 ezer csípőprotézis beültetés, és a több ezres csípőprotézis várólista mutatja, hogy a beavatkozás milyen komoly réteg számára jelenti az utat az életminőség javításához.

Milyen okok vezetnek a csípőízület elhasználódásához?

A csípőízület kopásos elváltozásainak egy része korábbi fejlődési rendellenesség (csípőficam, vápafejlődési zavarok), gyerek- és fiatalkori növekedési problémák, combfejkeringési károsodások, gyulladásos betegségek, illetve sérülésből fakadó ízfelszíndestrukciók miatt jön létre. Más esetekben viszont beazonosítható hajlamosító tényező nélkül is kialakulhat a csípőízület elhasználódása, amit a szakirodalom elsődleges csípőkopásnak nevez.

Mindkét esetben fokozatos csípőfájdalom alakul ki, mely lesugározhat a combba, vagy akár a térdízületbe is. A kezdeti terheléssel kapcsolatos panaszok idővel nyugalmi fájdalommá alakulhatnak át, sőt, komoly éjszakai fájdalmak is felléphetnek. A mozgásterjedelem fokozatosan beszűkül, először többnyire a rotációs mozgások vesznek el, nehézzé válik a cipő befűzése, súlyosabb esetekben sántítás is kialakulhat.

Bizonyos esetekben végtaghossz differencia is kialakulhat, de elképzelhető az is, hogy ez a korábbi csípőbetegség miatt már eleve fennáll. Mindezek fokozatosan korlátozzák a járást, kezdetben csak lépcsőn, emelkedőn, később vízszintes terepen is csökken a járóképesség.

Milyen esetekben szükséges a csípőprotézis beültetése?

A kezdeti kezelési módszerek a mozgás, úszás, gyógytorna, illetve különböző porctámogató gyógyszeres kezelések kombinációiból állhatnak. A későbbiek során gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, lazító gyógyszerek mellett, fiziko- és balneoterápiás lehetőségek enyhíthetik a panaszokat.

Amennyiben az említett kezelési lehetőségek kimerülnek, vagy nem biztosítják az elvárt életminőséget és fizikai teljesítőképességet, a műtéti kezelés jön szóba. A csípőízület anatómiai sajátosságai a porcfelszínképzést, -pótlást, biomechanikai korrekciót, artroszkópos felszínkezelést csak rendkívül korlátozott esetekben teszi lehetővé, ezért a műtéti kezelés az esetek döntő többségében endoprotetikai megoldást, csípőprotézis beültetést jelent.

Ezeknek a műtéteknek a célja a fájdalom megszüntetése vagy csökkentése, a beszűkült mozgásterjedelem lehetőség szerinti növelése, a korábbi végtaghossz különbség csökkentése, a terhelhetőség javítása.

A csípőprotézis átlagos élettartama 15-20 évre tehető.

Mi történik a műtét során?

A csípőprotézis beültetése a vápa belső felszínének és a combfejnek a cseréjével valósul meg. A műtét során a megfelelően előkészített befogadó felszínekbe mindkét oldalon fém implantátumokat ültetünk be, amibe a vápa oldalán ultrakemény polietilén típusú műanyagbetét kerül. A combfej lehet fém vagy kerámia alapanyagú.

Műtét utáni teendők

A műtétet követő napon a gyógytornász segítségével megkezdődik a mobilizálás. A gyógytornász a kezdeti időszakban járást segítő segédeszközt biztosít a járásbiztonság elősegítésére. Ennek típusát – a beteg fizikai paramétereit is figyelembe véve – együtt határozzák meg (könyökmankó, hónaljmankó, járókeret).

A kórházi tartózkodás három napja alatt a gyógytornász megtanítja a biztonságos járást és lépcsőzést, az osztályos gyógytorna során megmutatja a kezdetben szükséges otthoni gyakorlatokat, valamint, hogy a korai műtét utáni időszak során milyen mozdulatokat szükséges elkerülni.

Csípőprotézis műtét utáni rehabilitáció

Az első hetekben a kórházban megtanult gyakorlatok megbeszélés szerinti otthoni ismétlése, valamint további gyakorlatok végzése javasolt gyógytornász vezetésével. A betegek egy részénél hamar kialakul egy olyan járásbiztonság, ami a lakásban a járást segítő segédeszköz elhagyását is lehetővé teszi.

A csípőprotézis beültetés eredménye számos tényezőtől függ, melyek közül a beteg általános mozgásszervi állapota, egyéb ízületi funkcióinak behatároltsága, korábbi fizikai aktivitás szintje jelentős szereppel bír az elért eredmény vonatkozásában.

A sportaktivitások közül az úszás, kerékpározás, túrázás, tornatermi erőgépeken végzett edzés kifejezetten ajánlható, de megfelelő fizikai állapot esetén a futás, tenisz, sífutás, illetve hasonló sporttevékenységek sem tilosak. Viszont ugrásokkal és ütközésekkel járó, úgynevezett kontaktsportok kerülését javasoljuk.

Szauna és wellness használat három hónapos kor után már megengedett, de a testhőmérsékletnél melegebb vizekben tartózkodás idejét célszerű 10–15 percben limitálni.

Problémamentes beültetéseket követően, 4–6 hétnek el kell telnie a csípőprotézis műtét után, mielőtt javasolnánk az autóvezetés megkezdését, és ez az automata gépkocsikra is vonatkozik.