Milyen élethelyzetekben alakul ki leggyakrabban rotátorköpeny-szakadás?

A rotátorköpenyről, mint anatómiai fogalomról biztosan sokan hallottak már, nagyjából sejtik is az emberek, hogy erős vállfájdalommal járó tünet lehet az izomköpeny sérülésének következménye.

A rotátorköpeny szakadásnak két fő oka lehet: Az egyik a sérülés.

Ezt leggyakrabban a kar kitámasztásával járó elesés, illetve a vállat ért direkt trauma vagy olyan tevékenység okozza, melyben gyors, dinamikus/hirtelen karmozgás, erőkifejtés történik, főként a fej feletti tartományban.

Nagyon jó példa erre a konditeremben történő sérülések húzódzkodásnál, nagy súly kiemelésénél, csimpaszkodásnál, lógásnál.

Gyakran előfordul tavasszal, amikor újra birtokba veszik a kinti edzőparkokat és a hosszú tél után merev izomzattal elkezdünk csüngeni, húzódzkodni, majd egy reccsenést hallunk. A fájdalom lehet azonnali vagy pár óra múlva jelentkező. Ez a forma inkább a fiatal-közép korosztályban fordul elő.

A másik fő ok a degeneratív/”elhasználódás”, mely inkább az idősebb korosztályra jellemző. Ebben az esetben az évtizedek alatt végzett ismétlődő mozgások, súrlódás, kopás a jellemző kóroki tényező. Az életkor előrehaladtával egyébként is gyengül, degenerálódik az inak állománya, mely még jobban hajlamosít a szakadás kialakulására.

Mik az orvosi lehetőségek?

A terápia nagymértékben függ az életkortól, a szakadás méretétől, az érintett egyén aktivitásának mértékétől, a fájdalom erősségétől, a funkcióképességtől. Általánosságban elmondható, hogy a sérülést követően az elsődleges cél a fájdalom csökkentése, melyre különböző típusú kezeléseket alkalmazhatunk.

Nem-steroid típusú gyulladáscsökkentőt, izomlazítót, a vállízületbe adott steroid injekciót, a bőr alá adott kollagén injekciót. Nem gyógyszeres kezelésként fizikoterápia (pl.: elektromos kezelés, UH kezelés, lökéshullám terápia., lézerzuhany kezelés) alkalmazható.

Nagyon fontos az a szemléletváltás, hogy a teljes nyugalomba helyezés nem javasolt. Kizárólag az első napokban javasolt kerülni a fájdalmat okozó mozgásokat, mert az immobilitás befagyott váll szindróma kialakulásával fenyeget. Sajnos rendelőnkben gyakran már ezzel a stádiummal találkozunk, mert pihentetés volt a javaslat vagy az interneten olvasott utasítás.

Ezért már a kezdetektől fontos a gyógytornász bevonása a kezelésbe. Azokban az esetekben, amikor idősebb betegnél a konzervatív terápiára nincs érdemi javulás, szóba jön műtéti kezelés.

Ez lehet arthroscopos vagy nyílt műtét attól függően, hogy mit mutat az MR vizsgálat.  Ha akut trauma okozza a szakadást vagy a szakadás nagy méretű, gyakran a műtét az első választandó megoldás.

És belép a gyógytornász a képbe… Mik a rehabilitációs lehetőségek?

A rotátorköpeny sérülése alapos és aprólékos rehabilitációt igényel, melyet mindenképp orvosi vizsgálat szükséges, hogy megelőzzön. A gyógytorna során fontos tudnunk, melyik izom sérült és milyen mértékben, illetve vannak-e olyan képletek, amik szintén érintettek.

A rehabilitáció elsődleges célja a mozgástartomány mielőbbi visszanyerése, fontos azonban, hogy az első időszakban fájdalomhatárig dolgozunk és figyelünk rá, hogy ne erőltessük túl a sérült izmokat. A rotátorköpeny alkotó részeit egyenként, izoláltan is erősítenünk kell, majd a későbbiekben a vállövet, a hátizmokat és a nyakizmokat is bevonjuk a komplex izomerősítésbe.

Az izolált és a komplex izomerő fejlesztést is csak a teljes mozgástartomány visszanyerése után kezdhetjük el. A szakirodalom alapján az akut időszakban a Liotard-féle mozgástartományt növelő gyakorlatokkal kell kezdeni, melynek öt fokozata van, és utolsó fázisában már a vállmozgások 94%-át tartalmazza.

Az izomerősítés mellett fontos valamilyen lágyrész technika alkalmazása is, segíthetjük a gyógyulást köpöly terápiával, masszázzsal vagy tape kezeléssel. Ezek közösen hozzájárulnak a gyulladás csökkenéséhez, a képletek regenerálódásához és így a mielőbbi sikeres felépüléshez.

Milyen gyógyulási idővel számolhatunk?

• A kisebb mértékű rotátorköpeny-sérülés hamarabb és könnyebben gyógyul, de gyógytorna szükséges az enyhébb és a súlyosabb sérülések esetén is.
• A felépülés a rotátorköpeny-szakadásból körülbelül 2-6 hónap, de ezt az időtartamot több tényező is befolyásolhatja, pl. kor, nem, sérülés típusa, rehabilitáció gyakorisága.
• 6 hét gyógytorna után könnyű fizikai munka végzése engedélyezett, és 3 kg-ig szabad súlyt emelni. 12 hét után már a 10 kg is megengedett és a fej feletti tevékenységek végzésébe is bele lehet kezdeni. A teljes felépülés és a sportolás 6 hónap után javasolt.
• 10-12. hét után már a váll és fej fölötti kisebb súllyal történő munkavégzés is mehet. Pl: munkahelyi, otthoni pakolás vagy súlyzós edzés is.

A rehabilitációs időszakot és gyógytornát követően 4 főbb feladatot kell szem előtt tartani.

• Az első, hogy visszaállítsuk a sérült szegment, ízület természetes mozgástartományát aktív és passzív mobilizációs technikákkal.
• A második, hogy megfelelő stabilitást alakítsunk ki, ami a vállízületnél kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a vállízület stabilitásáért, a felkarcsont fejének az ízületi vápában tartásáért a környéki izmok és szalagok felelnek.
• Harmadik, a megbomlott izomerő egyensúlyt kompenzálni komplex és izolációs feladatokkal.
• Végül a test egészében helyreállítani a mozgásmintákat, kiküszöbölni az esetlegesen kialakult kompenzációk hatásait, és a mozgástól való félelmet, különböző mozgásos feladatokkal és a neuroplaszticitás fokozásával.

A sportoláshoz mindenképp fokozatos visszatérés javasolt. Fontos az alapos és körültekintő bemelegítés.

Kezdetben ajánlott az aquatréning, sportrehabilitációs tréning, fokozott figyelemmel a pilates, kisebb súllyal történő konditermi edzések, low intensity aerobick, lassú-közepes tempójú futás, tempós gyaloglás.

Az első időszakban mindenképpen kérjen szakértői segítséget, mert nagy az újbóli sérülés lehetősége.

Akit bővebben érdekel ennek az izom-, és íncsoportnak az anatómiai helyzete funkciója, olvasson tovább.

Anatómiai funkció

A rotátorköpeny a vállízületet körbevevő 4 izom inainak a jelentése, melyek laposan körbeveszik a vállízületet elülről, hátulról és felülről. Funkcióik a vállízület stabilitása és forgatása. Mind a 4 izom a lapockacsont valamelyik részéről ered és a felkarcsont fején tapad.

• Musculus supraspinatus (lapockatövis feletti izom)

lapocka felső részéről ered, a felkarcsont felső-külső részén tapad

funkciója: távolítja (emeli) és kifelé forgatja a felkart

• Musculus infraspinatus (lapockatövis alatti izom)

a lapocka hátsó-belső oldaláról ered, az előző izom alatt tapad a felkarcsont hátsó részén

kifelé forgatja, valamint a felső részével távolítja, ill. az alsó részével közelíti a felkart

• Musculus teres minor (kis görgetegizom)

lapockáról ered, az előző izom alatt a felkarcsont hátsó részén tapad

kifelé forgatja és közelíti a felkart

• Musculus subscapularis (lapocka alatti izom)

lapocka elülső felszínéről ered, a felkarcsont felső-elülső részén tapad

befelé forgatja, a felső részével távolítja, az alsó részével közelíti a felkart

Rotátorköpeny-sérülés és következményei

Magát a sérülést vagy ín-, ill. ínhüvely-gyulladás, nyáktömlő gyulladás, valamint az inakban történő szakadás okozhatja. A sérüléskor nem csupán a forgató-emelő mozgás válik fájdalmassá, hanem a vállízületi mozgások nem mindig az ideális helyzetben fognak történni, másodlagos, egyéb sérüléseket okozva ezzel.

Amennyiben hasonló problémára gyanakszik azonnal forduljon szakorvoshoz, mert a rehabilitáció sikeressége és a teljes gyógyulás az időben elkezdett terápián múlik. Bár az internet sok mindenben a segítségünkre lehet, ebben az esetben nem ajánljuk a házi praktikákkal való kísérletezést, mert a nem megfelelően kezelt sérülés maradandó mozgásbeszűküléshez vagy funkcióveszteséghez vezethet.