Az akut agyi érkatasztrófa – vagyis a stroke az agyműködés vérellátási zavara által okozott, gyorsan kialakuló tünet együttes. Szélütésnek vagy gutaütésnek is nevezik. Amennyiben a neurológiai kórjelek 24 órán belül megszűnnek, átmeneti agyi vérkeringési zavarról beszélünk – TIA (tranziens iszkémiás roham). A stroke és a TIA leggyakoribb tünetei ugyanazok: hirtelen kezdődő zsibbadás, féloldali bénulás, beszédzavar.

A stroke kialakulása

A stroke az agy vérellátásának zavarát jelenti, amely különböző mértékben érintheti az agyat. Kiterjedése és helye alapján okoz tüneteket a stroke. A stroke megjelenése előtt a betegek gyakran észlelnek átmeneti beszéd-, vagy látászavart, végtagzsibbadást, ám ezek a tünetek többnyire pár perc elteltével megszűnnek. Ez az átmeneti agyi keringészavar – vagy TIA – a szélütés előszobája. A stroke sok esetben megelőzhető lenne, amennyiben az említett tünetek észlelésekor a betegek azonnal orvoshoz fordulnának, és megfelelő beavatkozás történne, mint például szívritmuszavar kezelése vagy nyaki érszűkület műtéti tágítása. Sajnos az esetek többségében a betegek nem veszik komolyan a stroke fenyegető tüneteit, így nem sokkal a TIA jelentkezése után a stroke áldozatául esnek.

Habár a stroke – vagy más néven szélütés – hirtelen, váratlanul kezdődik, de a legtöbb esetben kialakulása hosszú ideje fennálló kóros elváltozások következménye. A stroke hátterében például gyakran érelmeszesedés áll. Ennek következtében a véráramlás útja akadályozott, az érfalról leszakadó vérrög akár teljesen elzárhatja a véráramlást. Stroke úgy is kialakulhat, hogy a szívben, vagy a szívbillentyűkön képződött vérrögök leválnak és azok a vérrel az agyi erekbe jutva elakadnak. A stroke hátterében olyan kockázati tényezők állnak, mint a magas vérnyomás, magas koleszterin szint, cukorbetegség, elhízás, dohányzás, szívritmus zavarok. Minél több kockázati tényező együttes jelenléte áll fenn, annál nagyobb a stroke esélye.

A stroke tünetei

A stroke jellemzően a következő tünetekkel jelentkezik, de nagyban befolyásolja a tünetek jellegét, hogy hol alakult ki a stroke:

• féloldali végtaggyengeség
• féloldali bénulás
• zavartság
• szédülés
• erős fejfájás
• hirtelen kialakuló egyensúlyvesztés
• mozgási zavarok
• átmeneti látásvesztés az egyik szemen
• kettős látás
• látótérkiesés
• beszédértési zavarok
• szóformálási nehézségek
• hirtelen fellépő eszméletvesztés

Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni stroke esetén?

A stroke ellátása nem késhet, csupán egy pár órás időablak van, amíg nem károsodik visszafordíthatatlanul az agy. Éppen ezért, ha magunkon vagy valakin a környezetünkben a stroke tüneteit tapasztaljuk, ne várjunk! Hívjunk azonnal mentőt, forduljunk orvoshoz! Stroke esetén minden perc számít, ne várja meg, hogy a tünetek megszűnjenek. Minél tovább marad kezeletlenül a stroke, annál nagyobb az agykárosodás és a maradandó rokkantság esélye. A stroke tünetei az angol FAST (gyorsan) szóval foglalhatóak össze, ha valaki ezeket tapasztalja, azonnal mentőt kell hívni:

• Face (Arc): Kérje meg az érintett személyt, hogy mosolyogjon. A stroke tünete lehet, ha az arc egyik oldala megereszkedik.
• Arms (Karok): Kérje meg az érintett személyt, hogy emelje fel mindkét karját. Ha az egyik karja lefelé dől vagy az egyik kar nem képes felemelkedni, az is utalhat a stroke fennállására.
• Speech (Beszéd): Kérje meg az érintett személyt, hogy ismételjen meg egy egyszerű mondatot. Amennyiben azt tapasztalja, hogy a beszéd elmosódott vagy eltér a megszokottól, szintén gondolni kell a stroke fennállására és mihamarabb cselekedni.
• Time (Idő): Ha a fenti jelek bármelyikét észleli, azonnal hívja a 112-t és kérjen sürgős orvosi segítséget!

A stroke fő típusai

Ahogy már korábban is írtuk, a stroke az agyi vérellátási zavart jelenti. Ez két fő okból alakulhat ki: valamelyik agyi artéria elzáródása vagy egy agyi ér megrepedése miatt. A stroke a kiváltó októl függően két fő csoportba sorolható.

Iszkémiás stroke

Ez a stroke leggyakoribb típusa. Akkor következik be, amikor az agyi erek valamilyen okból beszűkülnek (például érelmeszesedés) vagy elzáródnak (például thrombus, vérrög vagy embólia miatt). Ennek következtében csökken a véráramlás az agy adott területén, amit iszkémiának nevezünk. Az agy nagyon érzékeny szerv, nem sokáig képes elviselni a véráramlás csökkenését. A véráramlás csökkenése az odaszállított gázok és tápanyagok mennyiségének a csökkenését is jelenti, melyek elengedhetetlenek az idegsejtek működéséhez. Emellett a salakanyagok elszállítása is zavart szenved, melyek toxikusak, mérgezőek az idegsejtek számára.

Vérzéses stroke

A vérzéses stroke általában súlyosabb kimenetelű, mint az iszkémiás stroke. A vérzéses stroke akkor következik be, amikor az agyban egy ér szivárogni kezd vagy megreped. Ez lehet a magas vérnyomás következménye, de a véralvadásgátlókkal történő túlzott kezelés miatt is kialakulhat. Vérzéses stroke keletkezhet a fej traumás sérülése során, valamint az érfalak gyengesége (aneurizma, arteriovenosus malformáció miatt is). A vérzéses stroke két formája az agyállományi és a pókhálóhártya vérzés.

Tranziens iszkémiás roham

A tranziens (átmeneti) iszkémiás roham (TIA) hasonló tünetekkel jár, mint a stroke. Fontos különbség, hogy ez csupán egy átmeneti jelenség, ami nem okoz maradandó károsodást. A TIA hasonló okokból következik be, mint a stroke, őt is az agy egy részének átmeneti vérellátási zavara okozza. A vérellátás csökkenése akár öt percig is eltarthat.

Fontos, hogy akkor is forduljon sürgősségi ellátáshoz, ha úgy gondolja, hogy TIA-t kapott! A tünetek alapján önmagában nem lehet megmondani, hogy stroke vagy TIA áll-e fent, és kialakulhat-e maradandó károsodás. Akinél már egyszer előfordult TIA élete során, az azt jelenti, hogy az agyba vezető artéria részben elzáródott vagy beszűkült. A korábbi TIA tehát megnöveli a későbbi stroke kockázatát.

A stroke kezelése

A stroke kezelésében a legfontosabb dolog, hogy korán megkezdődjön! A korai kezelés az agyállomány nagyobb részét tudja még megmenteni. A stroke kezelése másképpen történik attól függően, hogy iszkémiás vagy vérzéses stroke okozta-e a tüneteket.

Az iszkémiás stroke kezelése

Az iszkémiás stroke kezeléséhez gyorsan helyre kell állítani az agy vérellátását. A tünetek kezdetétől számított 4,5 órán belül olyan intravénás gyógyszert kell adni, amely képes feloldani a vérrögöt. Minél hamarabb adják be a gyógyszert, annál jobbak a túlélési esélyek, és annál jobban csökkenthetőek a szövődmények. Iszkémiás stroke esetén a rekombináns szöveti plazminogénaktivátor (TPA) intravénás injekciója jelenti a legjobb kezelési módot. Ez a gyógyszer a stroke-ot okozó vérrög feloldásával helyreállítja a véráramlást.

Néha szükség van arra, hogy közvetlenül az elzáródott ér belsejében kezeljék manuálisan távolítsák el a vérrögöt. Ezt nevezik endovaszkuláris beavatkozásnak, ami különösen azoknál az embereknél hasznos, akiknél a nagy méretű vérrögök TPA-val nem oldhatók fel teljesen. Ezt az eljárást gyakran injekciós TPA-val kombinálva végzik. Az újabb képalkotó technológiáknak köszönhetően egyre bővül az az időablak, amikor még sikeresen kezelhető az iszkémiás stroke ezekkel a módszerekkel. A CT-vel vagy MRI-vel végzett perfúziós képalkotó vizsgálatok segítenek meghatározni, hogy az adott személy számára hasznos lehet-e az endovaszkuláris terápia.

Vérzéses stroke

A vérzéses stroke sürgősségi kezelésének célja a vérzés csillapítása és a felesleges folyadék okozta agyi nyomás csökkentése. Ha valaki vérhígító gyógyszereket szed, ezeket azonnal el kell hagyni és a vérhígítók hatását ellensúlyozó kezelést kaphat a beteg. A további gyógyszerek csökkenthetik az agyban lévő nyomást, csökkenthetik a vérnyomást és megakadályozhatják, hogy az agyi erek görcsös, összehúzódott állapotba kerüljenek. Ha a vérzés területe nagy, akkor műtétre lehet szükség a vér eltávolítása és az agyra nehezedő nyomás csökkentése érdekében. A műtétet a vérzéses agyvérzéssel járó érkárosodás helyreállítására is lehet alkalmazni.

Kezelés stroke után

A stroke és a TIA életveszélyt jelentő állapotok. A beteget azonnal kórházba kell juttatni. A tünetek kezdetétől számított 4-5 órán belül különleges vérrögoldó kezeléssel a végleges bénulás, károsodás az esetek egy részében még visszafordítható. Sok beteg azonban a stroke után is még hosszas kezelést és rehabilitációt igényel, hogy visszanyerje a funkcióit. A kezelést speciális stroke-központokban végzik, amik a következőket foglalhatják magukban:

• Infúziós kezelés
• Véralvadásra ható gyógyszerek
• Vérnyomás megfelelő beállítása
• Esetleges szívbetegségek kezelése
• Vércukor és vérzsír értékek rendezése
• Gyógytorna, mozgásterápia
• Speciális rehabilitációs utókezelés

Stroke utáni rokkantsági szintek

Kezeletlen esetben a stroke maradandó károsodáshoz, az agysejtek elhalásához és rokkantsághoz vezethet. A stroke által okozott károsodás szintjét a Rankin Skála adja meg:

1. tünetmentes
2. nincs jelentős korlátozottság, de tünetek fennállhatnak
3. csekély korlátozottság – képes segítség nélkül gondoskodni magáról a beteg
4. mérsékelt rokkantság – kevés segítséget igényel, képes segítség nélkül sétálni
5. mérsékelten súlyos rokkantság – képtelen segítség nélkül sétálni és egyéb testi szükségleteit intézni
6. súlyos rokkantság – ágyhoz kötött, állandó gondoskodást igénylő, inkontinens állapot