Porckorongsérv (discus hernia)

Porckorongsérvről akkor beszélünk, ha a porckorong körkörös gyűrűi átszakadnak és a kocsonyás anyag a gerinccsatorna felé türemkedik és ott homokóra-szerű szűkületet okoz.

A porckorong felépítése

A gerincoszlop szelvényezett szerv, mely csigolyákból áll. A csigolyákat egymástól a porckorongok választják el. Viszonyukat legegyszerűbben úgy képzelhetjük el, mintha egymás fölé helyezett csontkockákból úgy építenénk tornyot, hogy a kockák közé radírgumikat helyezünk el. A porckorong tehát olyan rugalmas kötőelem, melynek legfontosabb szerepe a járás közben a rezgések csillapítása. Ha a kockákat kilyukasztjuk, az egymás fölé helyezett kockák közepében létrejön egy csontos csatorna, ez a gerinccsatorna, melyben a gerincvelő foglal helyet. Az egészséges porckorong tehát egy lepényszerű, radírgumi konzisztenciájú szerv, mely körkörös gyűrűkből áll, középen nagy, folyadéktartalmú kocsonyás maggal.

A porckorongsérv kialakulása

A porckorongsérv, vagy közkeletű elnevezésén: gerincsérv kialakulása kapcsán feltétlenül meg kell ismerkednünk a porckorong kopás (degeneráció) fogalmával. A porckorong kopás a porckorong természetes öregedési folyamata, mely a 20-as életévek vége felé mindannyiunknál elkezdődik. A folyamat lényege az, hogy a porckorong elkezd kiszáradni, vizet veszít és így elveszíti rugalmasságát is. Az „elfajuló“ porckorong a külső erőkkel szemben sérülékenyebbé válik, összenyomásra, hirtelen megnövekvő terhelésre a gyűrűk átszakadnak, a porckorongban lévő anyag hátrafelé vándorol és létrejön az előbb említett előboltosulás.

A porckorongsérv kialakulása

A hirtelen megnövekvő terhelés lehet egy rossz mozdulat, emelés, vagy akár hosszabb kihagyást követően, megfelelő bemelegítés nélkül, nagy vehemenciával elkezdett, túl intenzív torna. A fent elmondottakból érthető, hogy a túlsúllyal rendelkezők nagyobb veszélynek vannak kitéve, csakúgy, mint a ritkán (bemelegítés, szakértő tréner felügyelete nélkül), de akkor nagyon intenzíven tornázók.

Tünetek

A porckorongsérv klasszikus tünetei a heves, éles fájdalom, mely a derékból a fartájék, a forgó felé, gyakran az alsó végtagba térdig, sőt bokáig sugárzik. E panaszokhoz az alsó végtag zsibbadása is társulhat. A tünetek néha alattomosan, lassan alakulnak ki. Ritka esetben a fájdalomhoz a láb mozgásainak gyengesége, még ritkábban a széklet és vizeletürítés kontrolljának a zavara is társulhat (neurológiai tünetek).

Mindenképpen forduljunk orvoshoz, ha az utóbbi tüneteket észleljük, vagy ha a fájdalom általános fájdalomcsillapítók hatására, pár nap alatt nem enyhül jelentősen, és pár hét alatt nem szűnik meg maradéktalanul!

A porckorongsérv kezelése

Megnyugtatásul előrebocsáthatjuk, hogy a porckorongsérv (magyaros latin: discus hernia) az esetek kevesebb, mint 10 százalékában igényel műtéti kezelést!

Nagyon fontos hogy a diagnózis egyértelműen csak modern képalkotó vizsgálatokkal (CT vagy MR) állapítható meg! Egy rövid orvosi vizsgálat és egy röntgen felvétel alapján senkiről nem jelenthető ki, hogy porckorongsérve van! A kivizsgálást reumatológus, ortopéd sebész, vagy idegsebész szakorvos irányítsa!

A diagnózis felállítását követően az első lépés – kevés kivétellel – a konzervatív (nem műtéti) kezelés. Ez enyhébb esetekben pihenést, gyógyszeres kezelést jelent. Az alkalmazott gyógyszerek részben úgynevezett „nem szteroid típusú gyulladáscsökkentő gyógyszerek”. Amennyiben 7-10 nap alatt a fájdalom jelentősen csökkent, a következő lépés szakértő gyógytornász vezetésével végzett gerinctorna. Heves fájdalmak esetén nem javasolt a gyógytorna végzése, a torna elkezdését a fájdalom csökkenésének kell megelőznie!

Komolyabb, akár mozgáskorlátozottságot okozó fájdalmak esetén kórházi kezelés is szóba jön. A kezelés első lépése ebben az esetben is konzervatív, mely intravénásan infúzió formájában történik. (Az infúzió ebben az esetben majdnem mindig szteroid tartalmú.) A kezelést kiegészíthetik a gerinc mellé adott, úgynevezett blokád injekciók, és a gerinccsatornába adott epidurális injekciók. A kezelés általában 5-7 napig tart, utána ebben az esetben is gyógytorna következik.

Amennyiben neurológiai tünetek alakulnak ki, vagy a heves fájdalmak a fenti kezelések mellett 4-6 hét alatt nem enyhülnek, műtéti kezelés javasolható. Ez minden esetben a szűkületet okozó, gerincvelőt és idegszálakat nyomó porckorong előboltosulás (sérv) eltávolítását jelenti.

A műtétről

Többfajta műtéti technika létezik a betegség kezelésére (lézeres porckorong dekompresszió, mikroszkópos mikrodiszcektómia stb). Azt, hogy a műtét milyen technikával történik, mindig a sérv elhelyezkedése, mérete, technikai feltételek, és a sebész képzettsége alapján dől el. A műtét altatásban történik és általában a műtét utáni 3-5 napon hagyható el a kórház. Az operált gerinc 6 hétig szigorú gerinckíméletet igényel! Ez nem egyenlő a fekvéssel, a beteg a kórházban elsajátított gyógytornát kell, hogy végezze mindennap, emellett sétálhat. A legfontosabb, hogy a beteg ne terhelje túl magát, a kulcsszó a rehabilitációban a fokozatosság.

A varratot a műtétet követően 10-14 nappal távolítják el, a varratszedés után 1 héttel az úszás elkezdhető. A munkába való visszatérés szellemi munka esetén a műtét után 6-8, fizikai munka esetén 10-12 héttel várható. Fontos belátni, hogy a műtéttel a porckorongnak csak az előboltosuló (sérvesedett) darabja kerül eltávolításra, a kopófélben lévő (degenerálódó) porckorong a helyén marad, így az operált betegnek a gerinctornát életmódja részévé kell tennie! Természetesen a műtét után teljes élet élhető, pl. terhesség is vállalható.

A discopathia a csigolyák között található porckorongok degenerációja, amelynek során a porc sorvadásnak indul. Egyik fő tünete a mozgás közben jelentkező heves fájdalom az érintett gerincszakaszon. Továbbá a páciens a hátát, nyakát vagy a derekát merevnek érezheti.

A discopathia gyógytornája

A gyógytorna vagy fizioterápia mechanikai energiát használ fel gyógyítás céljából, ezáltal a legtermészetesebb módja a discopathia kezelésének. A gyógytornát sok esetben más kezelési lehetőséggel helyettesíteni nem lehet.

A gyógytorna passzív részében a gyógytornász végzi a kezelést. Ez lehet izomlazítás, nyújtás, átmozgatás vagy a csigolyák kimozgatása. Az itt alkalmazott gyakorlatok fájdalomcsillapító hatásúak, valamint hozzájárulnak a mozgásbeszűkülés oldásához.

A kezelés aktív szakasza, a gyógytornász és a páciens közös munkája. A gerinc melletti izmok erősítésével elérhető, hogy a csigolyák közötti kisízületek stabillá váljanak. A megnövekedett izomerő hozzájárul a helyes testtartás könnyebb kivitelezéséhez, ugyanis a jól felépített izomzat már önmagában megfelelően tarthatja a gerincoszlopot.

A gyógytornaeszközökkel és a nélkül is rendkívül hatékonyan segít a discopathia miatt kialakult fájdalom csökkentésében.

A gyógytornász végezhet egyéb kezelési technikákat is. Ilyen például a manuálterápia. A csigolyák között létrejött mozgásbeszűkülés (azazaz ízületi blokk) ezzel a módszerrel eredményesen megszüntethető.

A manuálterapeuta kézzel kivitelezett, speciális fogásokkal kezeli a panaszos gerincszakaszt. Abban az esetben, ha valaki nagyon stresszes, fél vagy merev az izomzata, alkalmazhat izomlazító technikákat a fogások előtt. Ezzel akár már önmagában is fájdalomcsillapító, izomlazító hatás érhető el.

Mi történik, ha nem kezeli gyógytornával a discopathiát?

Abban az esetben, ha nem kezelik a  discopathiat gyógytornával, az állapot könnyen rosszabbra fordulhat. A porckorongok sorvadása idővel sérv kialakulásához is vezethet.

A gerincsérv komolyabb panaszokat okozhat, és a gyógyulási idő is kitolódhat. A sérv miatt nyomás alá kerülő idegek kisugárzó fájdalmat okozhatnak a végtagokban. Idővel súlyosabb tünetek is jelentkezhetnek (például végtagbénulás). Ha azonban megtörtént a baj, és a tünetek komolyabbra fordultak, lehetséges, hogy műtét is szóba jöhet a probléma feloldására.

Azonban a műtét után is az orvos javasolni fog gyógytornát, ugyanis csak ez a kezelési módszer támogatja hosszú távon a gerince egészségét.

Így zajlik a discopathia gyógytornája

Ha a gyenge izomzat vagy a rossz testtartás áll a discopathia hátterében, először is fontos kideríteni a pontos okot, majd ez után következhet a szakember által vezetett, célzott gyógytorna terápia.

Discopathia esetén legfontosabb a gerinc melletti izmok erősítése és a helyes testtartás elsajátítása. Az erősítő gyógytorna gyakorlatokkal olyan izomzat felépítésén dolgozunk, amely hosszú távon biztosítja, hogy egy újabb fájdalom, vagy akár további szövődmény ne alakuljon ki.

Mi is az a discopathia és mi okozhatja?

A discopathia a csigolyák között található porckorongok degenerációja, amelynek során a porc sorvadásnak indul.

A kiváltó okok között számos problémát találhatunk. Okozhatja a túlzott vibrációs ártalom és tartós fizikai megterhelés, vagy valamilyen gerincet ért trauma. De akár veleszületett hajlam is kiválthatja, illetve bizonyos fertőzések is megindíthatják a porckorong(ok) sorvadását. A csigolyák közötti kisízületek instabilitása, vagy a gerinc anatómiai rendellenessége is hajlamosító tényező lehet. Abban az esetben, ha nem csak egy, hanem több porckorongot is érint a betegség, polydiscopathiáról beszélünk.

Mik a discopathia tünetei?

A discopathiának különböző tünetei lehetnek, attól függően, hogy a betegség melyik gerincszakaszt érinti.

Legjellemzőbb tünet az érintett területen jelentkező fájdalom, amely főként mozgáskor jelentkezik.

Az adott gerincszakasz mozgása beszűkül, tehát merevebbé válik a nyak/hát/derék.

A fájdalom következtében megváltozik a terhelés, ez pedig a testtartás torzulásával jár.

A panaszos terület nyomásra érzékeny.

Javasolt szakember felkeresése, elsősorban mozgásszervi területen szakorvos, majd gyógytornász, hogy minél hamarabb elkezdődjön a közös munka!

Beszéljünk kicsit az ülőmunkáról, vagy csak arról, hogy milyen sokat ülő helyzetben vagyunk a nap
folyamán…
Gondoljunk csak bele, mennyi időt töltünk például a monitor előtt ugyanabban a pozícióban
kényelmetlen széken ülve. Jó, a szék lehet éppen kényelmes is, de ha még egy kávéra sem állunk fel,
az nagyon súlyos következményekhez vezethet. Ha pedig a folyamatos üléshez stressz és szorongás is
társul, nem jósolhatunk szuperegészséges jövőt magunknak.
Az ülőmunka okozta mozgásszervi problémák megkeseríthetik az egész életünket, a görnyedés és a
rossz testtartás káros hatással van az egészségünkre.

A pilates, amely a 21. században a reneszánszát éli, segít helyes testtartás elsajátításában, az
izomzatot teljeskörűen átmozgatja, emellett a gerincoszlop és az ízületek védelmére fókuszál.
A pilatest a haditengerészeknek és katonáknak rehabilitációs céllal hozták létre, ma pedig már sokan
alkalmazzák, mint például Én is gyógytornászként, pilates oktatóként a jótékony hatásai miatt.
Mind a pilates, mind a gerinctorna jótékony hatású, mivel az egész testet átmozgatja: a hátat, a core
izmokat, a medencét. Stabilizál és harmóniába helyezi a testet.

Az ülőmunkát végzőket a rossz testtartás, a helytelen terhelés következtében nyak-, hát-, láb- és
derékfájdalmak kínozhatják, de idővel kopások és meszesedések is jelentkezhetnek. Ezek mind
visszahatnak a már amúgy is rossz testtartásra, ebből kifolyólag pedig a szervezet egészére. Az
ülőmunkánál a fókuszt a gerincoszlop természetes görbületeinek megtartása kell helyezni. A
szabálytalan ülés következtében a fej előrehelyeződik, a hát elfárad, a mellkas beszűkül, a vállak
előreesnek, a medence eltolódik és a lélegzetvétel is szabálytalanná válik.
A görnyedt testhelyzet az ülőmunka velejárója. Ez pedig nem csak a gerincoszlopra és a hasfalra
jelent veszélyt, hanem a farizmokat és a medencefenék tartóizmait is igénybe veszi, jelentősen
meggyengíti. Az évek előrehaladtával ezek az izomcsoportok rugalmatlanokká válnak, így a
kismedence tartóizmai is meggyengülnek.

Az ülőmunkát végzőknek nagyon fontos lenne beilleszteniük a hétköznapokba a mozgást, de azoknak
is ajánlott, akik:
– megelőzés céljából mozognának, vagy műtétre készülnek fel
– sérülés, műtét utáni rehabilitációs időszakban vannak
– javítani szeretnének a testtartásukon
– várandóság idején kontroll mellett szeretnének mozogni
– formás, esztétikus izomzatot szeretnének elérni
– életvitelből vagy életkorból kifolyólag az ízületeiket kímélni szeretnék
– test, lélek, szellem hármas egységének a nyugtatására vágynak

A pilates például hosszú távon hajlékonyságot ad, valamint szálkás izomzatot eredményez. Segít
megtanulni, uralni a testet, testtudatra nevel.
A rendszeres, kitartó mozgással már nagyon jó eredményeket lehet elérni. Ráadásul érzékelhetővé
válik, hogy fittebbek vagyunk, több energiánk van, javul az életminőségünk.

A tudomány régóta foglalkozik azzal, hogy minden testi tünetünknek lelki eredete is van. Erre is oda
kell figyelnünk, emiatt is fontos az énidő. Mindenki maga tudja, hogy mi az, ami energiával tölti fel,
mint például egy-egy mozgástípus, masszázs, séta, kirándulás a természetben, valamilyen alkotó
foglalkozás. Ez mind-mind hozzásegítenek ahhoz, hogy összhangban legyünk. Meg kell tanulnunk
szünetet tartani és pihenni, mert ha nem így teszünk, jön a kényszerpihenő, ami tovább tart, mint
szeretnénk!

Fontos a mozgás, jobban járunk, ha a megelőzésre fektetjük a hangsúlyt. Ne várjuk meg, hogy a
fájdalom a mindennapjaink része legyen és korlátozzon minket valamiben is.
Ehhez ajánlott szakembert felkeresni, például gyógytornászt, pilates oktatót, személyi edzőt, attól
függően, hogy mit szeretnénk.
A mozgás mindennek az alapja!

„A pilates belülről kifelé épít újjá.”

Joseph Pilates mondta, hogy:
„10 alkalom után érzed a különbséget, 20 alkalom után látod a különbséget, 30 alkalom után a tested
a teljes megújulás útjára lép.”

Nos, Pilates sok mindent tudott, amit szerintem minden mozgástípus esetén érdemes
megjegyeznünk!

Az ízületi porckopás (más néven: arthrosis) az ízületekben leggyakrabban kialakuló mozgásszervi betegség. Porckopásról akkor beszélhetünk, ha a porcállomány lebomlása nagyobb mértékű, mint a felépítés, így megindul az ízületi felszíneket borító porcok kopása, vékonyodása. Nemcsak időseket, hanem fiatalokat is érinthet. Kialakulásának hátterében ugyanis a genetika, a túlsúly, elhízás, a környezeti tényezőkön túl a túlterhelés (pl. versenysport) is közrejátszhat. Az arthrosis tartós fájdalmat, mozgáskorlátozottságot is okozhat, rontva ezzel az életminőséget.

Az ízületek az ízületet alkotó csontvégekből állnak, melyeket ízületi porc borít. A csontvégek egyike domború (ez az ízületi fej), a másik homorú (ízületi vápa). Az ízületi fejet és vápát borító porcfelszínek (üvegporc) egymásra simulnak, szinte súrlódásmentes mozgást biztosítanak. Ha ez a vékony üvegporc-réteg elvékonyodik, megreped, sérül, esetleg kevesebb ízületi folyadék termelődik, akkor megnő a porcvégek közti súrlódás. A súrlódásgátlás megszűnésével a porc folyamatos terhelés alatt áll, létrejönnek a porcsérülése, idővel pedig a porckopás. A folyamatos terhelés áttevődik a csontokra is, ez okozza ez erős fájdalmat.

Porckopás okai

A hatékony kezelés megválasztása érdekében két csoportba soroljuk az arthrosisokat.

-Az ún. primer (elsődleges) arthrosis oka ismeretlen, általában 45 éves kor feletti felnőtteket (javarészt nőket) érint. A secunder (másodlagos) arthrosis kialakulásának oka ismert; az ízületek sérülése, fejlődési rendellenessége, túlterhelése (pl. túlsúly, sport), gyulladása váltja ki, de anyagcsere-betegség (pl. cukorbetegség) is okozhatja. Kialakulása nemhez és korhoz nem kötött, egész fiatalkorban (főként versenysportolóknál) is kialakulhat.

-A secunder porckopás leggyakoribb okai:

– genetikai hajlam

-környezeti tényezők (pl. nem ergonomikus bútorok, mozgásszegény életmód)

-túlterhelés

-túlsúly, elhízás (5 kg súlyfelesleg 50%-kal megnöveli a térdízületi porckopás kialakulásának kockázatát)

-cukorbetegség

-egyéb mozgásszervi problémák (pl. gerincferdülés, rossz testtartás, X-láb)

-veleszületett ízületi deformitás

Porckopás tünetei

-Az ízületi kopás tünetei általában az érintett ízület súlyosságától és az arthrosis stádiumától függnek. Az arthrosis korai stádiumában az ízületi fájdalom és merevség csak enyhe lehet, és a beteg általában csak terhelés vagy mozgás hatására észleli a tüneteket. Ahogy az arthrosis előrehalad, a tünetek súlyosabbá válhatnak, és az ízületi funkciók korlátozottabbá válnak. Az arthrosis kialakulása lassú ütemű, sokszor évek után jelentkeznek az első tünetek.

-Az arthrosis tünetei az egyes ízületekben változóak lehetnek. Például a térdízület arthrosisának tünetei közé tartozik az ízületi merevség, fájdalom, duzzanat és az ízületi mozgékonyság csökkenése. Az ujjak ízületeinél jellemző tünet a csomók kialakulása, az ízületek deformitása és az ujjak mozgáskorlátozottsága.

Leggyakoribb panaszok:

-ízületi fájdalom és merevség (mozgás, időjárás-változás hatására)

-ízületi duzzanat

-ízületi mozgáskorlátozottság

-ízületi „ropogás” mozgás közben

-ízület környékén csontos kinövések

-ízületi deformitás, később instabilitás

Eleinte a panaszok terhelésre, mozgásra jelentkeznek, majd pihenés hatására megszűnnek.

Például, ha az alsó végtag vagy csípő ízületeit érinti az arthrosis, akkor jellemző lehet, hogy pihenés után nehéz, fájdalmas az első pár lépés, majd az ízület „bejáratódik”, és a fájdalom enyhül.

Azonban az idő múlásával a tünetek állandóvá válhatnak, és súlyos mozgáskorlátozottságot okozhatnak.

Porckopás megelőzése

Számos olyan életmódbeli, környezeti tényező létezik, melyekkel csökkenthetjük a porckopás kialakulásának kockázatát.

-Az ideális testsúly fenntartása rendkívül fontos a porckopás megelőzése szempontjából, mivel a túlsúly további nyomást helyezhet az ízületekre, ami hosszabb távon kopást okozhat. A megfelelő táplálkozás és rendszeres testmozgás a testsúly kontrollálásában segíthet, és így csökkentheti az ízületekre nehezedő terhelést.

-A megfelelő mozgás és bemelegítés elengedhetetlen az ízületi kopás megelőzése érdekében. Az ízületek és az izmok rendszeres nyújtása, valamint a megfelelő testtartás és testmozgás technikák alkalmazása csökkenti az ízületekre és a porcokra nehezedő nyomást.

-Az ízületek túlterhelése, például a hirtelen terhelés, az ugrások és a szokásosnál nagyobb súlyok emelése által okozott sérülések csökkentése is fontos.

-Az ízületi hibák korrekciója segíthet abban, hogy a testet egyenletesen terheljük, és elkerüljük az ízületek aszimmetrikus kopását. Az orvos által javasolt, megfelelő gyógytorna vagy ortopédiai segédeszközök (pl. cipőbetét) használata segíthet a megfelelő testtartás és mozgás elérésében.

-A sérülések megfelelő és pontos kezelése csökkentheti a porckopás kialakulásának kockázatát. A sérülések hosszabb távon fennmaradó hatása, vagy a gyógyulási folyamat alatt elkerülhető egyéb ízületi problémák, komolyabb kopáshoz vezethetnek.

-Az egyéb betegségek (például a cukorbetegség) kezelése szintén fontos szerepet játszik a porckopás megelőzésében. Néhány betegség növelheti az ízületekre nehezedő terhelést és gyulladást, ami a porcok további kopásához vezethet.

-Összességében az egészséges életmód és a megfelelő testápolás fontosak a porckopás megelőzése érdekében. Az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a megfelelő pihenés és alvás, a stressz csökkentése és a dohányzás elkerülése mind hozzájárulnak az ízületek és a porcok egészségének megőrzéséhez.

-Az úszás, a jóga, az aerobik és a kerékpározás olyan testmozgás formák, amelyek csökkentik az ízületekre nehezedő terhelést és segíthetnek a porckopás megelőzésében. Azonban fontos megemlíteni, hogy a túlzott testmozgás vagy az ízületi fájdalom figyelmen kívül hagyása súlyosabb problémákhoz vezethet.

-Ha már fennállnak ízületi problémák, fontos azok korai felismerése és kezelése. Az időben történő diagnózis és a megfelelő kezelés segíthet az ízületek és a porcok állapotának javításában, és a további kopás megelőzésében.

-Végül fontos megjegyezni, hogy a porckopás nem elkerülhetetlen folyamat. Az egészséges életmód és az ízületek megfelelő karbantartása hozzájárulhat az ízületek és a porcok egészségének megőrzéséhez, és így csökkentheti a porckopás kockázatát. Ha azonban bármilyen ízületi fájdalom vagy diszkomfort észlelhető, fontos az orvosi konzultáció és kezelés igénybevétele.

Porckopás kezelése

-A porckopás diagnózisa általában fizikális vizsgálattal kezdődik. Az orvos megvizsgálja az érintett ízületet, és megkérdezi a beteget a tüneteiről. Az ízületi kopás megerősítéséhez a képalkotó vizsgálatok (röntgen, MRI) segítségére lehet szükség.

-Az arthrosis kezelésének célja a fájdalom enyhítése, az ízületi funkció javítása, a mozgáskorlátozottság mérséklése és az életminőség javítása. Az arthrosis kezelésének módja függ az ízület súlyosságától és a tünetek súlyosságától gyógytorna hatékony megoldás porckopásnál

-Az arthrosis kezelésében jelenleg nem áll rendelkezésre oki terápia, de számos fájdalomcsillapító kezelés érhető el, melyekkel javítható az életminőség és a mozgásképesség.

-Alapos kivizsgálás, a kórelőzmény megismerése után a szakember eldönti, pontosan milyen kezelési módra van szükség. Az elsődleges kezelési módok közé tartozik a konzervatív kezelés, amely magában foglalja az érintett ízületet erősítő gyakorlatokat (például: gyógytorna), az ízületi terhelés csökkentését (pl. ortézisek használatát), a fizikoterápiát, a nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereket, orvosi ízületi injekciókat és a fájdalomcsillapítókat. Az akupunktúra és a masszázs is hatékony lehet az ízületi fájdalom és merevség enyhítésére. Ajánlott továbbá a lágylézer terápia. A lágylézer kezelések hatására a gyulladás és a fájdalom csökkenthető és a porckopás tüneteit is csillapíthatja.  Az életmód terápia azonban szinte minden esetben elkerülhetetlen!

-Az ízületi kopás súlyosbodásának megakadályozása érdekében fontos az egészséges életmód fenntartása. A megfelelő táplálkozás és a testmozgás segít a súly csökkentésében és az ízületek erősítésében. A dohányzás és az alkoholfogyasztás kerülése is segíthet az ízületi kopás megelőzésében.

-Az ízületi kopás kezelése magában foglalja a helyi érzéstelenítési módokat is. Ez lehet fizikoterápiás kezelés, másrészt kenőcsök, tapaszok is megoldást jelenthetnek. Utóbbiak elősegíthetik a porc újraképződést és a fájdalom csillapítását.

-Amennyiben nagy felületen fordul elő az ízületi kopás, sok esetben csak a protézis beültetése nyújt megoldást.

-Kevésbé súlyos esetekben ez kiterjed az ízületek porcvédelmét szolgáló terápiákra is, amivel az ízületi kopás megelőzhető, késleltethető

A teniszkönyök az egyik leggyakoribb túlterheléses, a fokozott igénybevételből eredő könyöktáji állapot, amely az alkar feszítő izmainak tapadási helyén kialakuló csonthártyagyulladás (epicondylitis). Neve onnan ered, hogy a rendszeresen teniszezők 45%-ánál sportpályafutása során legalább egyszer kialakul, de kialakulhat egyéb sportolóknál (pl. dobóatléták) is, illetve nehéz fizikai munkát (pl. ásás, emelés) vagy ismétlődő, megerőltető kézmozdulatot végzőknél (zongorázás, varrógépen végzett és egyéb, sok könyökléssel járó munka) is. Napjainkban egyre gyakrabban okoz ilyen panaszt a számítógép billentyűzetének hosszú és rendszeres használata. A betegek többségénél a domináns oldal az érintett.

Alapjában a betegség lényege a kötőszövetek gyulladása a könyöktájékon. A férfiaknál gyakoribb, főleg a 35-55 év közöttieket érinti. Kezelése alapvetően konzervatív (nem műtéti), a provokáló aktivitás elhagyása, gyulladás és fájdalomcsillapító gyógyszerek ill. helyi krémek alkalmazása. Sportolók gyakran alkalmazzák a könyök szintje alá felhelyezhető pántot (övet), mely segít tehermentesíteni az adott izmok eredőjét. Egyéb gyógymódok: speciális hanghullámok, valamint a feszítő izmokba adott injekció, amely hialuronsavat és/vagy gyulladáscsökentő és fájdalomcsillapító szereket tartalmaz. Idült esetben a műtéti kezelése is szóba jöhet.

Tünetei

A teniszkönyök első tünete a fogásra, megfeszítésre történő fájdalom az alkar külső oldalán. A könyök külső oldala nyomásérzékeny lehet, megduzzadhat, az ízületi mozgások korlátozottak. Ez a fájdalom adott estben szétsugározhat az alkarba, az ujjakba, adott esetben pedig akár a vállba is. Gyakori velejárója az izomgyengeség, amelynek következtében a beteg gyakran ejt le tárgyakat.

Kezelése

Konzervatív kezelés esetén a pihentetés, a fájdalmas terület tehermentesítése a cél, a kiváltó mozgásforma kerülésével, az ízület nyugalomba helyezésével. A nyugalomban tartást adott esetben egy izomszorító is segítheti. A fájdalom csökkenthető gyulladáscsökkentő krémekkel, szteroid tartalmú injekciókkal. A fájdalmak megszűnése után megkezdhető a gyógytorna. Súlyosabb esetekben a műtéti beavatkozás javasolt, amelynek során meghosszabbítják a megrövidült hosszú alkarfeszítő izom inas részén. Néhány hetes kímélet után teljes a felépülés. Alternatív gyógymódként újabban a lökéshullám-terápiát alkalmazzák, melynek során a fájdalmas területet gyors hanghullámokkal ingerlik, ezzel stimulálva a szervezet öngyógyító képességét.

Megelőzése

Kerülni kell a nagy könyökmozdulatokat, valamint a gyakran ismétlődő erőbehatásokat. Sportoláskor az edzettségi foknak, erőnlétnek megfelelő sporteszközt kell használni, helyes technikával. Ezzel csökkenthető a sérülés kialakulása.

Minden, amit a golfkönyökről tudni szeretnél

A golfkönyök korántsem csak a golfozókat érinti, hanem mindenkit, akinek terhelés hatására az alkart és a könyököt összekötő ínhüvelye sérül vagy begyullad, esetleg az alkar területére futó idegek kerülnek nyomás alá. Az elsősorban a hajlító izmokat érintő probléma fájdalommal, zsibbadással és mozgáskorlátozottsággal is járhat. Melyek a golfkönyök kiváltó okai és további jellemző tünetei? Hogyan kezelhető a baj? Cikkünkben részletesen kitérünk a legfontosabb tudnivalókra!

A golfkönyök okai

Sportolás

Az ütő- és dobósportok gyakran vezetnek golfkönyök kialakulásához. A szóban forgó betegség nem véletlenül a golfról kapta a nevét, hiszen a golfütő használata során az alkar és a könyök izmai, illetve ízületei erős terhelésnek vannak kitéve.

Egy golfmeccs vagy edzés során akár 150-200 ütésre is sor kerülhet, ezért a monoton terhelés szinte elkerülhetetlen ebben a sportágban. Azonban a golfozás mellett az íjászat és a gerelyhajítás, de még a falmászás is golfkönyököt eredményezhet, ugyanis az előbb említett sportágak mindegyike az alkar izmaira támaszkodik legfőképpen.

Íjászat

Fontos az alapos bemelegítés!

Sajnos még a sportolók esetében is gyakran előfordul, hogy rosszul vagy szinte egyáltalán nem melegítenek be az edzés megkezdése előtt. Pedig a helyes bemelegítés ugyanúgy része kell legyen az edzéseknek, mint a gyakorlatok végrehajtása. Ugyanis ha az izmokat és ízületeket nem készítjük fel az intenzívebb terhelésre, akkor nem alakul ki megfelelő vérellátás az adott területen, és a sérülések esélye a többszörösére növekszik. Akár golfozunk, teniszezünk vagy súlyt emelünk, először mindig egy 5-10 perces, alapos bemelegítéssel kezdjük a mozgást!

Nehéz fizikai munkavégzés

Ha az alkar és a könyök újféle, eddig nem megszokott terhelést kap, az szintén golfkönyököt eredményezhet. Remek példa erre, amikor valaki újfajta fizikai munka végzésébe kezd, és a kezekkel vagy karokkal történő monoton mozdulatsorok hatalmas terhelést jelentenek az izmok, ízületek és szalagok számára. Persze az is bajt okozhat, ha már hosszú évek óta ugyanabban a fizikai munkakörben dolgozunk, és a folyamatos erőltetést már nem bírja az alkarunk.

TIPP: Tartsunk óránként egy kis szünetet, munka után pedig pihentessük a könyökünket. Így kellő időt hagyhatunk a regenerálódásra, és megelőzhetjük a golfkönyök kialakulását.

Gépelés

Monoton munkavégzés

Habár elsőre meglepőnek tűnhet, de a golfkönyök akár olyan kisebbnek tűnő, de annál monotonabb és terhelőbb munkák miatt is kialakulhat, mint a gépírás vagy a zöldségaprítás. Ezek a munkák ugyanúgy ínhüvelygyulladást okozhatnak, hiszen hiába apró mozdulatokat igényelnek, a terhelés ennek ellenére folyamatos. Itt szintén a szünetek tartása és a munka utáni pihentetés a legjobb döntés.

Nyaki gerinc problémái

A golfkönyök megjelenése nem csupán a könyökízületi lokális struktúrákból eredhet, hanem a távolabbi terület funkciózavara is kiválthatja. Ilyen az első bordának a túlterhelése vagy a nyaki gerinc degeneratív elváltozása. A nyaki és vállövi régióban kilépő perifériás ideg kötegei, amennyiben nyomás alá kerülnek, gyakran okoznak az alkar izmaiban is funkciózavart, amely az inak elégtelen működésével, patológiás elváltozásával járhat együtt és megjelenhet az epicondylitis medialis, vagyis a golfkönyök.

További rizikófaktorok

Habár a golfkönyök elsősorban a fent említett tevékenységek valamelyikét végzőket érinti, de az alábbi esetekben szintén nagyobb esély nyílik a kialakulására:

-40 év feletti kor

-Naponta több mint 2 órányi ismétlődő munkavégzés

-Dohányzás

-Túlsúly

-Köszvény

A golfkönyök tünetei

-A könyök csontos, belső része nyomás hatására érzékennyé válik

-Csukló hajlításakor fájdalom tapasztalható

-Általános gyengeség érezhető a csuklóban

-A könyök merevvé válik, és jelentősen csökken a mozgásterjedelme

-A könyökben vagy az ujjakban zsibbadás jelentkezik

-A fájdalmat tovább fokozhatják az erőfeszítést igénylő mozdulatok, így a golfütő lendítése és a kézfogás, illetve a nehezebb tárgyak emelése és még az ajtókilincs lenyomása is fájdalmas lehet.

Golfkönyök esetében tehát a könyök belső oldalán alakul ki gyulladás – ott, ahol a hajlításért felelős izmok is találhatók.

Hogyan diagnosztizálható a golfkönyök?

Az orvos először kikérdezi a pácienst a panaszaival kapcsolatban, megismeri a kórelőzményt, majd fizikális vizsgálattal ellenőrzi a könyök mozgathatóságát és a fájdalom helyét. Bizonyos esetekben MR vizsgálatra vagy ízületi ultrahang vizsgálatra is szükség lehet. A szakember ezután hozzálát a személyre szabott kezelési terv összeállításához, majd kezdetét veszi a terápia. A konzervatív kezelési módok – például a gyógytorna és a manuálterápia – a betegség súlyosságától függően általában néhány hónap alatt megszüntetik a problémát, de legfeljebb 12 hónapig tartanak.

Első alkalommal egy mozgásszervi állapotfelmérésen vesz rész a Hozzám érkező páciens. Egy részletes anamnézisfelvételt követően vizsgálok.

A páciensek nagy része valamilyen fájdalomról számol be fő tünetként. A fájdalom jellegéből adódóan differenciálom a tüneteket mozgásszervi tesztekkel, mozgásvizsgálattal és állítom fel a mozgásszervi diagnózist, amin a további terápia alapul.

A vizsgálatban a manuálterápiás kezelések módszertana is segíti a munkám. A vizsgálat során a fájdalom okát keresem, hogy annak megszüntetésével érjük el a gyógyulást. Az állapotfelmérés alkalmával a kezelést is elkezdem, hogy a fájdalom csillapítása, a tünetek enyhítése azonnal megkezdődjön, a páciens már az első alkalom után jobban érezze magát.

A terápiás cél a fájdalomcsillapítás, a mozgékonyság növelése, az újbóli sportolás is szerepelnek, ha korábban sportolt az illető. A terápia egyéni és paciensorientált.

Az első alkalom része az állapotfelmérésen kívül a mozgásterápia is. Gyógytorna és pilates gyakorlatok alkalmazásával egészül ki mindez.

A páciensek kapnak feladatokat otthonra is, tanácsokat a hétköznapokra, hogy a mindennapi mozgások minél könnyebbek legyenek számukra.

A kezelések alkalmával a mozgásterápiát kiegészítem különböző manuális technikákkal. A gyógyulás hamarabb következik be, a tünetek korábban enyhülnek illetve szűnnek meg, amennyiben a mozgásterápiát és a kezelési módszereket ötvözzük.

Járás közben a térdünkre a testsúlyunk háromszorosa nehezedik, ez a szám futás közben az ötszörösére nő. Gondoljunk bele, hogy egy 85 kg-os férfi térdére futás közben 235kg nyomás nehezedik, amikor elrugaszkodás után leér az egyik lába a földre.

Nem meglepő, hogy a térd a legsérülékenyebb ízületünk, nemcsak a futók körében.

Vegyük szemügyre a 3 leggyakoribb futósérülést:

1. Futó-, vagy más néven ugrótérd (patellofemoralis szindróma)

Amikor az emberek azt mondják, “futótérdük” van, az orvosilag a patellofemoralis fájdalomszindrómát jelent. A “patella” a térdkalácsot, “femur” a combcsontot jelenti, melyeket maga a térdízületi tok, ill. szalagok és inak kapcsolnak össze.

Amikor hajlítjuk, ill. nyújtjuk a térdízületet, anatómiailag a térdkalács a combcsont porcfelszínének egy kis barázdájában mozog fel, ill. lefelé.

Futótérd esetében a fájdalom abból fakad, hogy a térdkalács futás közben erőteljesebben a combcsonthoz dörzsölődik. A fájdalom főként a térd elülső részén, a térdkalács környékén lévő lágy szövetekben vagy a térdkalács csúcsán jelentkezik.

A “futótérd” leggyakoribb okai a túlterhelés, ill. az, hogy a térdkalács rendellenesen helyezkedik el a combcsont porcfelszínének barázdájához viszonyítva. Leginkább a futásintenzitás növelésénél és/vagy a futótáv ugrásszerű növelésekor jelentkezhet a fájdalom. Általában elmondható, hogy a térdkalács nem bírja a terhelést és nem siklik megfelelően a combcsont ízfelszínének a barázdájában.

A növekedő terhelés következtében a négyfejű combizom (musculus quadriceps femoris) próbálja tehermentesíti a térdkalácsot, ezáltal ilyenkor fokozottabb sérülés veszélyének van kitéve.

Könnyebben húzódik, rándul meg és kényelmetlen, fájó érzés jelentkezik a térdkalács környékén a térdízület elülső részén. A fájdalom fokozódik lépcsőzésnél, kocogásnál, vagy lejtőn lefelé járásnál, szökdelésnél illetve hossza egy helyben ülésnél.

Mit lehet tenni?

Első körben átmenetileg fel kell függeszteni azokat a tevékenységeket, amelyeknél a fájdalom jelentkezik. Tünetileg a fizioterápiás kezelések segítenek abban, hogy a már kialakult gyulladás mérséklődjön, ezáltal a fájdalom elmúljon. Ezt a kezelést követően, vagy akár ezzel párhuzamosan speciális tornagyakorlatokkal erősíteni és nyújtani kell a négyfejű combizmot, hisz ez stabilizálja a térdkalácsot.

2. Patella ín gyulladás

A térdkalácsot a sípcsonttal összekötő ín gyulladása esetében a fájdalom a térdkalács alsó részén jelentkezik. Hosszabb ideig tartó gyulladás esetén akár meg is jelenhet egy kisebb csontos kitüremkedés a sípcsont felső részén. A patella ín köti össze a térdkalácsot és a sípcsontot és biztosítja azok mozgását.

Ez az ínszalag túlterhelés esetén gyakran begyullad és fájdalmat okoz a térdkalácsban és/vagy a sípcsontban. Ez a fajta gyulladás gyakran jelentkezik terepfutóknál vagy azoknál, akik sokat futnak lejtőn lefelé.

Íngyulladás esetében a gyulladás megszűnéséig javaslom a futás átmeneti felfüggesztését, ill. a gyógyulást gyorsító fizioterápiás kezelést is.

3. Iliotibialis szalag szindróma (ITBS)

A futók körében ITBS-ként elterjedt nagyon gyakori panasz, amikor a fájdalom a térd külső oldalán jelentkezik. Az iliotibialis szalag egy rostos kötőszövet, ami a csípőnél kezdődik, végigfut a comb külső oldalán, összeköti a térddel és rátapad a sípcsontra. Ez a masszív kötőszövet minden egyes térdhajlításkor “átugrik” a combcsont és a sípcsont külső részén.

Ez egy futóperiódus alatt akár több ezerszer is előfordulhat, ami irritációt okozhat és gyulladás léphet fel. A fájdalom egy konkrét pontra koncentrálódik a térd külső részén, ezért a diagnózis hamar felállítható.

Itt a hatékony megoldást a megfelelő nyújtás jelenti mind a futás előtt és után, akár SMR henger használatával is.

Mi a hosszú távú megoldás?

Egy elkötelezett, szenvedélyes futónak nehéz azt mondani, hogy pihentesse a térdét, mégis azt szoktam javasolni, hogy átmenetileg változtatni kell az edzésprogramon. Csökkenteni kell a futótávot és az intenzitást mérsékelni szükséges, azért hogy a térdet és a környező régiókat minél kevesebb stressz érje.

Érdemes megvizsgálni, hogy a futó milyen cipőben és milyen talajon fut. Érdemes térdstabilizáló sport-gyógytornával megerősíteni a térdízületet tehermentesítő izmokat, ami ezáltal jobban fogja bírni majd a terhelést.

Mit tegyünk, amikor a fájdalom hirtelen futás közben jelentkezik?

RICE method

REST – a térdet azonnal tehermentesítsük

ICE – szükség esetén jegeljük maximum 20 percig alkalmanként, úgy hogy a hideg jégzselét törölközőbe beletekerjük és nem közvetlenül a bőrre helyezzük.

COMPRESSION – szükség esetén fáslizzuk be vagy használjunk a térdünknek megfelelő térdrögzítőt. A rögzítő kiválasztásánál hagyatkozzon szakemberre elkerülve a további sérülést.

ELEVATION – érdemes nagyobb gyulladás esetén a térdet felpolcolni. Ez akkor helyes, ha a lábunk magasabban van, mint a szívünk, szóval a fotelban való ülés és a puffra való láb felhelyezés szigorú értelemben nem számít “polcolásnak”.

Nem szteroid gyulladáscsökkentők:

Sokszor elkerülhetetlen a gyógyszeres fájdalom- és gyulladáscsökkentés, ilyenkor szájon át szedhető gyógyszereket javaslok.

Összességében elmondható, hogy aki futóként a futást az élete részének tekinti és hosszú távon kívánja űzni, annak érdemes időszakonként speciális gyógytornát végezni és szakszerű segítséggel a terhelt inakat és izomzatot erősíteni, megfelelően nyújtani.

A medence a törzs alapja. Tartja a hasűri szerveket és összekapcsolja a gerincet és az alsó végtagokat. Ez egy zárt csont-ízület gyűrű, három csontos rész és három ízület építi fel.

A medencét felépítő csontok:

• a két csípőcsont (os ilium), páros, szimmetrikus csontok;
• a keresztcsont (sacrum), szimmetrikus, de páratlan, tömör csont, az öt keresztcsonti csigolya összecsontosodásának eredménye.

A három ízület:

• a két medenceízület (articulatio sacroiliaca), a sacrum és a csípőcsontok közötti ízületek;
• a symphisis pubica, a medencecsontok elülső összeköttetése.

A medence egészében egy tölcsérhez hasonlít, szélesebb alapja fölfelé néz, és a medence bemenetet alkotja, ami összeköti a hasüreget és a medence üreget. A medence meglehetősen eltérő a két nemben.

Ha összehasonlítjuk a férfi medencét a nőivel, azonnal feltűnik, hogy a női szélesebb és sokkal nyitottabb. A női medencét határoló háromszög alapja lényegesen szélesebb.

Másfelől a női medence alacsonyabb, mint a férfié, így a medence köré rajzolható trapéz is alacsonyabb.

A két nem közötti különbség a terhességgel függ össze, különösen a magzat relatíve nagy fejével, amely a terhesség alatt a medence fölött fekszik, és szülés közben át kell haladnia a medence bemeneten, mielőtt a kismedencébe jut. A medence ízületei ezért nem csak a törzs megtartásában játszanak fontos szerepet, hanem a szülésben is részt vesznek.

Ebben a szalagok által igen erősen stabilizált ízületben fiziológiás esetben csupán igen kismértékű elmozdulás jön létre. E kicsinyke elmozdulásnak azonban hatalmas szerepe van az emberi mozgások során.

Az SI ízület – a szeméremízülettel egyetemben – teszi lehetővé a medence két oldalának egymáshoz képest (de fogalmazhatunk úgy is, hogy egymástól függetlenül) történő elmozdulását. Ez a viszonylagos függetlenség bizonyos esetekben rendkívül fontos. Hogy csupán egyetlen példát említsek: a combcsont egyoldali mozgása (mondjuk egy jól irányzott rúgás közben) mindig együtt jár a medence azonos oldalának elmozdulásával. Ilyenkor a medence másik oldalának relatíve stabilnak illik maradnia, ellenkező esetben egész medencénk mereven, egy egységként mozdulna el, ami lehetetlenné tenné bizonyos mozdulatok finomhangolását.

A keresztcsont fájdalom könnyen összetéveszthető a derékfájással, éppen ezért fontos a probléma alapos kivizsgálása. Bár a hátterében különböző okok állhatnak, mégis elmondható, hogy leggyakrabban a csípő-keresztcsonti ízület gyulladása jár keresztcsont fájdalommal.

Az SI ízület kopása és gyulladása

A krónikus fájdalommal járó SI ízületi kórképek mind nagyon összetettek. A kopás az ízületi porc pusztulásával jár, idővel pedig csontfelrakódásokhoz és gyulladáshoz vezethet.

Az SI ízület gyulladását (sacroileitis) kiválthatja még akár sérülés, várandósság, húgyúti fertőzés vagy bizonyos autoimmun folyamatok is.

Az SI ízület diszfunkciói

Alapvetően egy olyan ízületről van szó, amelyben csak minimális mozgás jön létre. Azonban a túl feszes izmok miatt előfordulhat, hogy az SI ízület mozgása még ehhez képest is beszűkül, ekkor a fájdalom csak az egyik oldalon jelentkezik, és a térdekig, vagy akár a bokáig is lesugározhat. A manuálterápia és a masszázs megfelelő oki terápiát nyújt a diszfunkció kezelésére.

Ezzel ellentétes az SI ízület hypermobilitása (túlmozgása), amely főként a sportolókat érinti, ugyanis a meglazult szalagrendszerük miatt az ízület instabillá válhat. A probléma jól kezelhető kinesio tape felragasztásával, valamint a környező izmok erősítésével.

A keresztcsont fájdalom kezelése gyógytornával

A gyógytorna természetesen úton kezeli a keresztcsont fájdalmat és az azt kiváltó okot, ugyanis a mozgással aktivizálja a test öngyógyító folyamatait.

• A gyógytorna egyik alapját a nyújtó gyakorlatok képezik.
  Ezekkel a technikákkal lazítjuk a megfeszült izmokat és növeljük a sacroiliacalis ízület mozgásterjedelmét. Minél lazábbak az izmok, annál kevésbé éri terhelés az ízületet, ezáltal további problémák kialakulását is megakadályozzuk.
• a gyógytorna másik célja az izomerő növelése.
  Az erősítő gyakorlatoknak köszönhetően növeljük az SI ízület stabilitását is. Ezekkel a feladatokkal megelőzhetjük akár az ízület sérülését vagy kopását is. Kijelenthető, hogy a gyógytorna során alkalmazott feladatok fontosak a megelőzés szempontjából is, ugyanis ezek segítségével a további panaszok kialakulását is megakadályozhatjuk.Gyulladás esetén is hatékony módszer lehet a gyógytorna. A rendszeres mozgás serkenti a keringést, amely a gyulladás során keletkezett káros anyagok lebontását és szállítását gyorsítja, valamint csökkenti ez emiatt kialakult duzzanatot és fájdalmat is.
• A gyógytornászoknak számos kiegészítő technika áll a rendelkezésükre a sikeres gyógyuláshoz.Lágyrész kezelésekkel, manuálterápiával valamint kineziológiai tapasz felhelyezésével gyors és hosszú távú eredményt tudnak elérni a szakemberek. Míg a lágyrész mobilizáció és a manuálterápia speciális fogásokkal kezeli a keresztcsont fájdalom kiváltó okát, addig a tape technika egy pamutrétegből álló tapasz felhelyezésével aktivizálja az izmokat és serkenti a keringést, ezáltal támogatva a kezelések során elért eredményeket.

Ha a keresztcsont fájdalom nincs kezelve gyógytornával

Nem csak a fájdalom válhat krónikussá akkor, ha keresztcsont fájdalom esetén nem fordul gyógytornász szakemberhez, hanem hosszú távon újabb panasz alakulhat ki a medence szöveteiben.

Csontjaink, izmaink és szalagjaink összefüggő rendszert alkotnak, így nem ritka, hogy ha egy ponton eltérés keletkezik, az más területekre is kihatással lehet. Hosszú távon az egészséges ízületek is nehezen bírják a megnövekedett terhelést, az izmok pedig befeszülnek. Emiatt a csípőben, térdben vagy akár a bokában is kialakulhat fájdalom, valamint izomerő csökkenés, azaz az alsó végtag hamarabb elfárad. Több panasz kezelése azonban megsokszorozza a gyógyulási időt.

Az úszás olyan sporttevékenység, amit versenyszerűen is lehet űzni, de szabadidős tevékenységként, valamint egészségügyi célból is sokan kedvelnek. Az egyik leghatékonyabb mozgásforma, hiszen a legtöbb izomcsoportot egyszerre mozgatja meg. Ráadásul a sérülés és a túlterhelés veszélye is kicsi. Gerincbántalmakban szenvedőknek, illetve baleseti rehabilitációban részesülő pácienseknél szokták egészségügyi célból javasolni.

Szinte bármilyen gerinc problémával küzdünk, vagy csak a tartásunk nem megfelelő, az orvos úszást javasol. De miért teszi ezt, és vajon mindenkinek egyformán jó ugyanaz a mozgásforma? Mutatjuk a pontos válaszokat!

Az úszás pozitív hatásai

• Az úszás számtalan izmot munkára ösztönöz, emellett fejleszti az állóképességet és növeli a mozgékonyságot.
• Úszás során az izmok rugalmassága nő, az ízületek és a gerinc mozgékonysága fokozódik.
• Fejleszti és gyorsítja az anyagcserét, emellett a szív-és érrendszer működését is képes pozitívan befolyásolni, melynek következtében javul a szövetek és sejtek oxigénellátása.
• Úszásnál figyelni kell a légzésre: ez az egyetlen sport a világon, amely légzésszabályozásra kényszerít – emiatt a légző szervrendszer is fejlődik.
• Az úszás fokozza a szellemi teljesítményt, a kiváló iskolai teljesítmény főleg gyermekkorban tűnik ki.
• Az emberi szervezet 500-700 kalóriát éget el óránként úszás közben, ezért fogyókúrázóknak is ajánlott.
• Az úszás asztmás betegek számára a tünetek enyhítésére ajánlott, hiszen jótékony hatása van a légzésszabályozásra.
• Csontritkulás esetén az úszás javítja az ideg-izom koordinációt, és segít megelőzni a csonttöréseket.
• Úszás során a sportsérülések valószínűsége elenyésző.

Mit erősítenek az egyes úszásnemek?

• Hátúszás hatásai: Hatékony edzés az egyenes és az összetett hasizmokra. Eredmény: 206 kalóriát égethetsz el vele 30 perc alatt, normál tempóval.
• Mellúszás hatásai: Látható eredményeket érhetünk el a fenék, a térd és a végtagok terén. Eredmény: 295 kalóriát tudsz vele elégetni 30 perc alatt, normál tempó mellett.
• Pillangóúszás hatásai: Kedvező hatással van a belső szervekre, a vállakra és a hátra. Eredmény: 324 kalóriát égethetünk el vele 30 perc alatt, normális tempó mellett.
• Gyorsúszás hatásai: Jótékony hatása van a belső szervekre, a fenékre és a vállakra is. Eredmény: 206 kalóriát égethetsz el vele 30 perc alatt.

A gyorsúszás főként a belső szervekre hat, a feneket és a lábakat formálja. Hiszen a gyorsúszás karcsapásainak kivitelezéséhez a törzsnek egyenesnek kell maradnia, ehhez pedig a megfeszített has, csípő, comb és hát járul hozzá. A jó technikájú gyorsúszás kevésbé fárasztó, mint a mellúszás, annak ellenére, hogy sokan az ellenkezőjét gondolják.

A mellúszás lassabban égeti a kalóriákat – hiszen lassabban is végezzük -, és szintén a feneket, a térdet és a karokat veszi igénybe, azokra hat jótékonyan. Sokan végig kitett fejjel tempóznak, ami nem ajánlott, mert nagy terhet ró a nyakizmokra és a gerincre, és sokkal fárasztóbb is, mint a szabályos mozdulatok. A hátfájósoknak a pillangóúszás ajánlott, amely a vállakra is jó.

A hátúszás pedig többek között a hasizmokat dolgoztatja meg, miközben pihentető hatással bír.

Összefoglalva az úszás nagyon jól erősíti a törzs-, váll-, és lábizmainkat, de nem bír önmagában tartás korrekciós hatással. Azaz, ha tartási rendellenességünk van, önmagában nem oldja meg a problémát, mert a helytelen tartásban erősítjük az izmainkat.

Milyen esetekben jön jól a tartáskorrekciós torna?

• Hanyagtartás
• Fokozott háti görbületek
• Gerincferdülés
• Scheuermann-kór

A felsorolt elváltozások esetén először tartáskorrekciós tornára van szükség, amit a gyógytornász személyre szabottan állít be, és a szakemberrel egyeztetve kell megbeszélni, hogy az egyes tartáshibák esetén melyik úszásnem javasolt, és melyik nem.

• Gerincsérv
• Isiász
• Lumbágó
• Hátfájás
• Csigolya blokk

Fontos leszögezni, hogy az említett kórképek esetén nem fogja megszüntetni a tüneteinket az úszás. A gyógytornász először a panaszainkat kiváltó okot szünteti meg, utána pedig célzott törzs-stabilizációs tréning keretein belül lehet elkezdeni az úszást – olyan tempóban, és azt a fajtáját, amit a szakember javasol, hogy a kívánt eredményt érjük el, és az elért eredményt meg is tartsuk.

Kiknek ajánlott rendszeresen úszni?

Ha légzőszervrendszeri problémával küzdünk, az úszás kifejezetten hatékonyan erősíti a ki- és belégző izmainkat. De csakis orvosi engedéllyel és szakemberrel (gyógytornásszal) egyeztetett mennyiségű és milyenségű úszás javasolt. A víz minősége nagyban befolyásolja, hogy hova mehetünk úszni. A nem megfelelő minőségű és tisztaságú vízben való sportolás pedig többet árthat a légzőszervrendszerünk fertőzésének veszélye miatt, mint amennyit használ.

Ha csontritkulásban szenvedünk, ajánlott hozzáértő szakember (gyógytornász), edző segítségével összeállított, több fajta mozgást végezni, hogy ténylegesen olyan irányú terhelést kapjanak a csontjaink, amik építő jellegűek. Ugyanis a csont épülését az izmok húzási iránya határozza meg.

Általános kondíció javításra, idősek vagy hobby-sportolók rendszeres testmozgásához kimondottan ajánlott az úszás és a vízben végzett mozgás. Bár az úszás során a sportsérülések lehetősége elenyésző, a nem jól beállított edzés nem hogy a kívánt hatást nem éri el, de kellemetlen tüneteket is okozhat. Mint minden sport elkezdésénél, kérjük ki egy szakember véleményét, majd terhelhetőségünknek, illetve problémánknak megfelelően állítsuk be az edzésünket. Ugyanolyan komolyan kell venni ezt, mintha lemennénk egy edzőterembe, és nagy súlyokat szeretnénk emelgetni.

A konditermekben miért olyan egyértelmű mindenkinek, hogy ha nem akar lesérülni, akkor igen is segítséget kér a terem- vagy személyi edzőtől, és személyre szabott, jól összeállított edzéstervvel vág bele, hogy fejlessze izmait?! A nem jól kivitelezett úszás és a nem megfelelő terhelés beállítása ugyanolyan gondokat, sérüléseket és problémákat okozhat.

Miért nem figyel szinte senki az úszás előtti bemelegítésre?

Nem csak olimpikonjainknak fontos edzés előtt bemelegíteni, továbbá az úszás után levezetni és nyújtani. A csapból is ez folyik, hogy bármely sportolás előtt Bemelegítés!, utána pedig Levezetés!

A bemelegítés során felpörög a szívműködés, a vérkeringés és a légzés, így emelkedik az izmok hőmérséklete, kitágulnak a hajszálerek, megindul az izzadás. Ha elhagyjuk a bemelegítést, a szervezetünket “hidegindításra” kényszerítjük, mely több energiát igényel, és ezt érezni fogjuk pár percnyi úszás után, egy hirtelen jövő fáradtságérzés formájában; sőt, a sérülésveszélyt is fokozzuk a hideg, merev izmok hirtelen terhelésével. A bemelegítés időtartamában és tartalmában is eltérő lehet attól függően, hogy kezdő, haladó vagy profi úszóról van szó.

Mindenképpen be kell tehát melegítenünk az edzés során használni kívánt izmainkat és Ízületeinket. Ugyanis a mozgás “keni” be az ízületeinket, és így védjük a sérülésektől is azokat.

Úszás előtti bemelegítő gyakorlatok

• Nyak bemelegítése, fejünk óvatos fordítása, oldalra hajtása
• Csukló-, könyök- és vállkörzések, lapockazárások és nyújtózások
• Törzsfordítások, oldalra hajlások
• Csípőkörzés, guggolások, lábujjhegyreállás

Úszás utáni levezető, nyújtó gyakorlatok, edzések utáni nyújtás

Ezek a gyakorlatok adják vissza izmaink rugalmasságát, hajlékonyságát, és segítik megelőzni a tejsav felgyülemlését és az izomláz megjelenését.

A következők ajánlottak:

• Kar és vállizmok nyújtása
• Hátizmok nyújtása
• Has- és oldalsó törzsizmaink nyújtása
• Comb feszítő- és hajlító izmainak nyújtása
• Vádli nyújtása

A spondylosis olyan meszesedéssel járó folyamat, amely a gerinc bármely szakaszát érintheti. Sokszor nem jelentkezik panasz, éppen ezért a súlyosság és a tünetek között nincs szoros összefüggés.

A spondylosis egy összefoglaló név, amely a csigolyák és az azok közötti ízületek kóros elváltozására utal. Emiatt a porckorongok ellapulnak és a csigolyák közötti rés beszűkül. A folyamat eredményeként meszes felrakódások kíséretében perem és csőrszerű képződmények alakulnak ki a gerinc érintett szakaszain.

Az intenzív terhelésnek kitett gerincszakaszon jelentkezik legtöbbször spondylosis, tehát a nyak és a lumbális terület a legkritikusabb. A meszesedés általában természetes folyamat, és sokszor panaszmentes is lehet 30 és 40 éves kor között.

Ezek lehetnek a spondylosis okai

Az alábbi okokra érdemes figyelmet fordítani, ugyanis ezek kezelésével a meszesedés kialakulása is megelőzhető:

• ülő-/állómunka
• helytelen testtartás
• gyenge core izomzat (törzsizomzat)
• nehéz fizikai munka
• tartós, egyoldalú terhelés
• gerincsérülés
• gerincbetegségek (pl.: scoliosis)

A spondylosis tünetei

A tünetek és a spondylosis súlyossága nem mindig függ össze, lehet, hogy egy kezdődő meszesedés komoly tüneteket okoz, míg egy már előrehaladott állapot teljesen tünetmentes.

Ha a nyaki szakasz érintett:

• nyakfájdalom
• beszűkült nyakmozgások
• görcsös, feszes nyakizmok
• kisugárzó fájdalom a vállba, karba
• fejfájás
• merev nyaki szakasz

Tünetek a háti szakaszon:

• hátfájás
• merevség, mozgásbeszűkülés a háti szakaszon
• a hátizmok nyomásra érzékenyek
• kisugárzó, szúró fájdalom a bordákba

A lumbális szakasz meszesedésének tünetei:

• derékfájdalom
• merev lumbális szakasz
• feszes izmok az érintett területen
• a fájdalom kisugározhat: keresztcsont, csípő
• gerincferdülés

A spondylosis kezelése gyógytornával

A spondylosis egyik legtermészetesebb kezelési módja a gyógytorna, ugyanis a mozgást használja fel a mozgásszervi okok megszüntetésére. A gyógytorna célja a fájdalomcsökkentés mellett a feszes izmok lazítása, a gerinc stabilizálása, a mozgástartomány növelése, a testtartás javítása és az izomegyensúly helyreállítása.

A spondylosis gyógytornája két fő részből áll.

Először is passzív, átmozgató technikákkal a terapeuta mozgatja át a meszesedésben érintett gerincszakaszt, ezáltal nyújtja a feszes izmokat és felszabadítja a beszűkült csigolyák közti ízületeket. A kezelés ezen része járhat némi fájdalommal és kellemetlen érzéssel a feszes szövetek feloldása miatt. A kellemetlenséget hamar elfelejti, mert a kezelés pozitív hatása biztosan nem marad el: felszabadító érzés, amikor ellazulnak görcsös, feszült izmai, és szabadabba mozgás jön létre az érintett gerincszakaszon.

A passzív technikák közé tartozik többek között a manuálterápia. A módszer lényege, hogy manuális fogásokkal a gerincet célzottan és hatékonyan kezeli, ezáltal segít megszüntetni a spondylosis tüneteit és kiváltó okát. A terapeuta a csigolyákon kézzel végzett fogásokkal oldja a gerinc ízületi blokkjait, ezáltal elősegíti a lágyrészek mobilizációját és így a tünetek enyhülését, a kiváltó ok megszüntetését.

A gyógytorna másik fő részében a terapeuta által adott feladatok elvégzése. Ebben az aktív részben a szakember hozzáértésének köszönhetően fokozatosan kerülnek bevezetésre az egyre nehezedő feladatok, amelyek így biztosan nem lesznek megterhelőek a gerinc számára. A nyújtások mellett erősítő gyakorlatsorokat kap, amelyeknek köszönhetően erősödik a mélyizomzat, ezáltal javul a testtartás és az izomegyensúly, amelynek eredményeként minden mozgás helyesen tud végbemenni az gerinc ízületeiben.

A spondylosis gyógytorna hiányában

A spondylosis tünetei krónikussá válhatnak, a fájdalom és a merevség megkeserítheti mindennapjait. Az érintett gerincszakasz mozgása beszűkülhet, esetleg akár teljesen gátolt lehet a mozgásban. A meszesedés azonban további szövődményeket is okozhat.

A kisugárzó tünetek felerősödhetnek, így további panaszok jelentkezhetnek távolabbi területeken is. Minél több további probléma jelentkezik, annál hosszabb időt vesz igénybe a kezelés.