A teniszkönyök az egyik leggyakoribb túlterheléses, a fokozott igénybevételből eredő könyöktáji állapot, amely az alkar feszítő izmainak tapadási helyén kialakuló csonthártyagyulladás (epicondylitis). Neve onnan ered, hogy a rendszeresen teniszezők 45%-ánál sportpályafutása során legalább egyszer kialakul, de kialakulhat egyéb sportolóknál (pl. dobóatléták) is, illetve nehéz fizikai munkát (pl. ásás, emelés) vagy ismétlődő, megerőltető kézmozdulatot végzőknél (zongorázás, varrógépen végzett és egyéb, sok könyökléssel járó munka) is. Napjainkban egyre gyakrabban okoz ilyen panaszt a számítógép billentyűzetének hosszú és rendszeres használata. A betegek többségénél a domináns oldal az érintett.
Alapjában a betegség lényege a kötőszövetek gyulladása a könyöktájékon. A férfiaknál gyakoribb, főleg a 35-55 év közöttieket érinti. Kezelése alapvetően konzervatív (nem műtéti), a provokáló aktivitás elhagyása, gyulladás és fájdalomcsillapító gyógyszerek ill. helyi krémek alkalmazása. Sportolók gyakran alkalmazzák a könyök szintje alá felhelyezhető pántot (övet), mely segít tehermentesíteni az adott izmok eredőjét. Egyéb gyógymódok: speciális hanghullámok, valamint a feszítő izmokba adott injekció, amely hialuronsavat és/vagy gyulladáscsökentő és fájdalomcsillapító szereket tartalmaz. Idült esetben a műtéti kezelése is szóba jöhet.
Tünetei
A teniszkönyök első tünete a fogásra, megfeszítésre történő fájdalom az alkar külső oldalán. A könyök külső oldala nyomásérzékeny lehet, megduzzadhat, az ízületi mozgások korlátozottak. Ez a fájdalom adott estben szétsugározhat az alkarba, az ujjakba, adott esetben pedig akár a vállba is. Gyakori velejárója az izomgyengeség, amelynek következtében a beteg gyakran ejt le tárgyakat.
Kezelése
Konzervatív kezelés esetén a pihentetés, a fájdalmas terület tehermentesítése a cél, a kiváltó mozgásforma kerülésével, az ízület nyugalomba helyezésével. A nyugalomban tartást adott esetben egy izomszorító is segítheti. A fájdalom csökkenthető gyulladáscsökkentő krémekkel, szteroid tartalmú injekciókkal. A fájdalmak megszűnése után megkezdhető a gyógytorna. Súlyosabb esetekben a műtéti beavatkozás javasolt, amelynek során meghosszabbítják a megrövidült hosszú alkarfeszítő izom inas részén. Néhány hetes kímélet után teljes a felépülés. Alternatív gyógymódként újabban a lökéshullám-terápiát alkalmazzák, melynek során a fájdalmas területet gyors hanghullámokkal ingerlik, ezzel stimulálva a szervezet öngyógyító képességét.
Megelőzése
Kerülni kell a nagy könyökmozdulatokat, valamint a gyakran ismétlődő erőbehatásokat. Sportoláskor az edzettségi foknak, erőnlétnek megfelelő sporteszközt kell használni, helyes technikával. Ezzel csökkenthető a sérülés kialakulása.
Minden, amit a golfkönyökről tudni szeretnél
A golfkönyök korántsem csak a golfozókat érinti, hanem mindenkit, akinek terhelés hatására az alkart és a könyököt összekötő ínhüvelye sérül vagy begyullad, esetleg az alkar területére futó idegek kerülnek nyomás alá. Az elsősorban a hajlító izmokat érintő probléma fájdalommal, zsibbadással és mozgáskorlátozottsággal is járhat. Melyek a golfkönyök kiváltó okai és további jellemző tünetei? Hogyan kezelhető a baj? Cikkünkben részletesen kitérünk a legfontosabb tudnivalókra!
A golfkönyök okai
Sportolás
Az ütő- és dobósportok gyakran vezetnek golfkönyök kialakulásához. A szóban forgó betegség nem véletlenül a golfról kapta a nevét, hiszen a golfütő használata során az alkar és a könyök izmai, illetve ízületei erős terhelésnek vannak kitéve.
Egy golfmeccs vagy edzés során akár 150-200 ütésre is sor kerülhet, ezért a monoton terhelés szinte elkerülhetetlen ebben a sportágban. Azonban a golfozás mellett az íjászat és a gerelyhajítás, de még a falmászás is golfkönyököt eredményezhet, ugyanis az előbb említett sportágak mindegyike az alkar izmaira támaszkodik legfőképpen.
Íjászat
Fontos az alapos bemelegítés!
Sajnos még a sportolók esetében is gyakran előfordul, hogy rosszul vagy szinte egyáltalán nem melegítenek be az edzés megkezdése előtt. Pedig a helyes bemelegítés ugyanúgy része kell legyen az edzéseknek, mint a gyakorlatok végrehajtása. Ugyanis ha az izmokat és ízületeket nem készítjük fel az intenzívebb terhelésre, akkor nem alakul ki megfelelő vérellátás az adott területen, és a sérülések esélye a többszörösére növekszik. Akár golfozunk, teniszezünk vagy súlyt emelünk, először mindig egy 5-10 perces, alapos bemelegítéssel kezdjük a mozgást!
Nehéz fizikai munkavégzés
Ha az alkar és a könyök újféle, eddig nem megszokott terhelést kap, az szintén golfkönyököt eredményezhet. Remek példa erre, amikor valaki újfajta fizikai munka végzésébe kezd, és a kezekkel vagy karokkal történő monoton mozdulatsorok hatalmas terhelést jelentenek az izmok, ízületek és szalagok számára. Persze az is bajt okozhat, ha már hosszú évek óta ugyanabban a fizikai munkakörben dolgozunk, és a folyamatos erőltetést már nem bírja az alkarunk.
TIPP: Tartsunk óránként egy kis szünetet, munka után pedig pihentessük a könyökünket. Így kellő időt hagyhatunk a regenerálódásra, és megelőzhetjük a golfkönyök kialakulását.
Gépelés
Monoton munkavégzés
Habár elsőre meglepőnek tűnhet, de a golfkönyök akár olyan kisebbnek tűnő, de annál monotonabb és terhelőbb munkák miatt is kialakulhat, mint a gépírás vagy a zöldségaprítás. Ezek a munkák ugyanúgy ínhüvelygyulladást okozhatnak, hiszen hiába apró mozdulatokat igényelnek, a terhelés ennek ellenére folyamatos. Itt szintén a szünetek tartása és a munka utáni pihentetés a legjobb döntés.
Nyaki gerinc problémái
A golfkönyök megjelenése nem csupán a könyökízületi lokális struktúrákból eredhet, hanem a távolabbi terület funkciózavara is kiválthatja. Ilyen az első bordának a túlterhelése vagy a nyaki gerinc degeneratív elváltozása. A nyaki és vállövi régióban kilépő perifériás ideg kötegei, amennyiben nyomás alá kerülnek, gyakran okoznak az alkar izmaiban is funkciózavart, amely az inak elégtelen működésével, patológiás elváltozásával járhat együtt és megjelenhet az epicondylitis medialis, vagyis a golfkönyök.
További rizikófaktorok
Habár a golfkönyök elsősorban a fent említett tevékenységek valamelyikét végzőket érinti, de az alábbi esetekben szintén nagyobb esély nyílik a kialakulására:
-40 év feletti kor
-Naponta több mint 2 órányi ismétlődő munkavégzés
-Dohányzás
-Túlsúly
-Köszvény
A golfkönyök tünetei
-A könyök csontos, belső része nyomás hatására érzékennyé válik
-Csukló hajlításakor fájdalom tapasztalható
-Általános gyengeség érezhető a csuklóban
-A könyök merevvé válik, és jelentősen csökken a mozgásterjedelme
-A könyökben vagy az ujjakban zsibbadás jelentkezik
-A fájdalmat tovább fokozhatják az erőfeszítést igénylő mozdulatok, így a golfütő lendítése és a kézfogás, illetve a nehezebb tárgyak emelése és még az ajtókilincs lenyomása is fájdalmas lehet.
Golfkönyök esetében tehát a könyök belső oldalán alakul ki gyulladás – ott, ahol a hajlításért felelős izmok is találhatók.
Hogyan diagnosztizálható a golfkönyök?
Az orvos először kikérdezi a pácienst a panaszaival kapcsolatban, megismeri a kórelőzményt, majd fizikális vizsgálattal ellenőrzi a könyök mozgathatóságát és a fájdalom helyét. Bizonyos esetekben MR vizsgálatra vagy ízületi ultrahang vizsgálatra is szükség lehet. A szakember ezután hozzálát a személyre szabott kezelési terv összeállításához, majd kezdetét veszi a terápia. A konzervatív kezelési módok – például a gyógytorna és a manuálterápia – a betegség súlyosságától függően általában néhány hónap alatt megszüntetik a problémát, de legfeljebb 12 hónapig tartanak.