Az akut agyi érkatasztrófa – vagyis a stroke az agyműködés vérellátási zavara által okozott, gyorsan kialakuló tünet együttes. Szélütésnek vagy gutaütésnek is nevezik. Amennyiben a neurológiai kórjelek 24 órán belül megszűnnek, átmeneti agyi vérkeringési zavarról beszélünk – TIA (tranziens iszkémiás roham). A stroke és a TIA leggyakoribb tünetei ugyanazok: hirtelen kezdődő zsibbadás, féloldali bénulás, beszédzavar.
A stroke kialakulása
A stroke az agy vérellátásának zavarát jelenti, amely különböző mértékben érintheti az agyat. Kiterjedése és helye alapján okoz tüneteket a stroke. A stroke megjelenése előtt a betegek gyakran észlelnek átmeneti beszéd-, vagy látászavart, végtagzsibbadást, ám ezek a tünetek többnyire pár perc elteltével megszűnnek. Ez az átmeneti agyi keringészavar – vagy TIA – a szélütés előszobája. A stroke sok esetben megelőzhető lenne, amennyiben az említett tünetek észlelésekor a betegek azonnal orvoshoz fordulnának, és megfelelő beavatkozás történne, mint például szívritmuszavar kezelése vagy nyaki érszűkület műtéti tágítása. Sajnos az esetek többségében a betegek nem veszik komolyan a stroke fenyegető tüneteit, így nem sokkal a TIA jelentkezése után a stroke áldozatául esnek.
Habár a stroke – vagy más néven szélütés – hirtelen, váratlanul kezdődik, de a legtöbb esetben kialakulása hosszú ideje fennálló kóros elváltozások következménye. A stroke hátterében például gyakran érelmeszesedés áll. Ennek következtében a véráramlás útja akadályozott, az érfalról leszakadó vérrög akár teljesen elzárhatja a véráramlást. Stroke úgy is kialakulhat, hogy a szívben, vagy a szívbillentyűkön képződött vérrögök leválnak és azok a vérrel az agyi erekbe jutva elakadnak. A stroke hátterében olyan kockázati tényezők állnak, mint a magas vérnyomás, magas koleszterin szint, cukorbetegség, elhízás, dohányzás, szívritmus zavarok. Minél több kockázati tényező együttes jelenléte áll fenn, annál nagyobb a stroke esélye.
A stroke tünetei
A stroke jellemzően a következő tünetekkel jelentkezik, de nagyban befolyásolja a tünetek jellegét, hogy hol alakult ki a stroke:
- féloldali végtaggyengeség
- féloldali bénulás
- zavartság
- szédülés
- erős fejfájás
- hirtelen kialakuló egyensúlyvesztés
- mozgási zavarok
- átmeneti látásvesztés az egyik szemen
- kettős látás
- látótérkiesés
- beszédértési zavarok
- szóformálási nehézségek
- hirtelen fellépő eszméletvesztés
Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni stroke esetén?
A stroke ellátása nem késhet, csupán egy pár órás időablak van, amíg nem károsodik visszafordíthatatlanul az agy. Éppen ezért, ha magunkon vagy valakin a környezetünkben a stroke tüneteit tapasztaljuk, ne várjunk! Hívjunk azonnal mentőt, forduljunk orvoshoz! Stroke esetén minden perc számít, ne várja meg, hogy a tünetek megszűnjenek. Minél tovább marad kezeletlenül a stroke, annál nagyobb az agykárosodás és a maradandó rokkantság esélye. A stroke tünetei az angol FAST (gyorsan) szóval foglalhatóak össze, ha valaki ezeket tapasztalja, azonnal mentőt kell hívni:
- Face (Arc): Kérje meg az érintett személyt, hogy mosolyogjon. A stroke tünete lehet, ha az arc egyik oldala megereszkedik.
- Arms (Karok): Kérje meg az érintett személyt, hogy emelje fel mindkét karját. Ha az egyik karja lefelé dől vagy az egyik kar nem képes felemelkedni, az is utalhat a stroke fennállására.
- Speech (Beszéd): Kérje meg az érintett személyt, hogy ismételjen meg egy egyszerű mondatot. Amennyiben azt tapasztalja, hogy a beszéd elmosódott vagy eltér a megszokottól, szintén gondolni kell a stroke fennállására és mihamarabb cselekedni.
- Time (Idő): Ha a fenti jelek bármelyikét észleli, azonnal hívja a 112-t és kérjen sürgős orvosi segítséget!
A stroke fő típusai
Ahogy már korábban is írtuk, a stroke az agyi vérellátási zavart jelenti. Ez két fő okból alakulhat ki: valamelyik agyi artéria elzáródása vagy egy agyi ér megrepedése miatt. A stroke a kiváltó októl függően két fő csoportba sorolható.
Iszkémiás stroke
Ez a stroke leggyakoribb típusa. Akkor következik be, amikor az agyi erek valamilyen okból beszűkülnek (például érelmeszesedés) vagy elzáródnak (például thrombus, vérrög vagy embólia miatt). Ennek következtében csökken a véráramlás az agy adott területén, amit iszkémiának nevezünk. Az agy nagyon érzékeny szerv, nem sokáig képes elviselni a véráramlás csökkenését. A véráramlás csökkenése az odaszállított gázok és tápanyagok mennyiségének a csökkenését is jelenti, melyek elengedhetetlenek az idegsejtek működéséhez. Emellett a salakanyagok elszállítása is zavart szenved, melyek toxikusak, mérgezőek az idegsejtek számára.
Vérzéses stroke
A vérzéses stroke általában súlyosabb kimenetelű, mint az iszkémiás stroke. A vérzéses stroke akkor következik be, amikor az agyban egy ér szivárogni kezd vagy megreped. Ez lehet a magas vérnyomás következménye, de a véralvadásgátlókkal történő túlzott kezelés miatt is kialakulhat. Vérzéses stroke keletkezhet a fej traumás sérülése során, valamint az érfalak gyengesége (aneurizma, arteriovenosus malformáció miatt is). A vérzéses stroke két formája az agyállományi és a pókhálóhártya vérzés.
Tranziens iszkémiás roham
A tranziens (átmeneti) iszkémiás roham (TIA) hasonló tünetekkel jár, mint a stroke. Fontos különbség, hogy ez csupán egy átmeneti jelenség, ami nem okoz maradandó károsodást. A TIA hasonló okokból következik be, mint a stroke, őt is az agy egy részének átmeneti vérellátási zavara okozza. A vérellátás csökkenése akár öt percig is eltarthat.
Fontos, hogy akkor is forduljon sürgősségi ellátáshoz, ha úgy gondolja, hogy TIA-t kapott! A tünetek alapján önmagában nem lehet megmondani, hogy stroke vagy TIA áll-e fent, és kialakulhat-e maradandó károsodás. Akinél már egyszer előfordult TIA élete során, az azt jelenti, hogy az agyba vezető artéria részben elzáródott vagy beszűkült. A korábbi TIA tehát megnöveli a későbbi stroke kockázatát.
A stroke kezelése
A stroke kezelésében a legfontosabb dolog, hogy korán megkezdődjön! A korai kezelés az agyállomány nagyobb részét tudja még megmenteni. A stroke kezelése másképpen történik attól függően, hogy iszkémiás vagy vérzéses stroke okozta-e a tüneteket.
Az iszkémiás stroke kezelése
Az iszkémiás stroke kezeléséhez gyorsan helyre kell állítani az agy vérellátását. A tünetek kezdetétől számított 4,5 órán belül olyan intravénás gyógyszert kell adni, amely képes feloldani a vérrögöt. Minél hamarabb adják be a gyógyszert, annál jobbak a túlélési esélyek, és annál jobban csökkenthetőek a szövődmények. Iszkémiás stroke esetén a rekombináns szöveti plazminogénaktivátor (TPA) intravénás injekciója jelenti a legjobb kezelési módot. Ez a gyógyszer a stroke-ot okozó vérrög feloldásával helyreállítja a véráramlást.
Néha szükség van arra, hogy közvetlenül az elzáródott ér belsejében kezeljék manuálisan távolítsák el a vérrögöt. Ezt nevezik endovaszkuláris beavatkozásnak, ami különösen azoknál az embereknél hasznos, akiknél a nagy méretű vérrögök TPA-val nem oldhatók fel teljesen. Ezt az eljárást gyakran injekciós TPA-val kombinálva végzik. Az újabb képalkotó technológiáknak köszönhetően egyre bővül az az időablak, amikor még sikeresen kezelhető az iszkémiás stroke ezekkel a módszerekkel. A CT-vel vagy MRI-vel végzett perfúziós képalkotó vizsgálatok segítenek meghatározni, hogy az adott személy számára hasznos lehet-e az endovaszkuláris terápia.
Vérzéses stroke
A vérzéses stroke sürgősségi kezelésének célja a vérzés csillapítása és a felesleges folyadék okozta agyi nyomás csökkentése. Ha valaki vérhígító gyógyszereket szed, ezeket azonnal el kell hagyni és a vérhígítók hatását ellensúlyozó kezelést kaphat a beteg. A további gyógyszerek csökkenthetik az agyban lévő nyomást, csökkenthetik a vérnyomást és megakadályozhatják, hogy az agyi erek görcsös, összehúzódott állapotba kerüljenek. Ha a vérzés területe nagy, akkor műtétre lehet szükség a vér eltávolítása és az agyra nehezedő nyomás csökkentése érdekében. A műtétet a vérzéses agyvérzéssel járó érkárosodás helyreállítására is lehet alkalmazni.
Kezelés stroke után
A stroke és a TIA életveszélyt jelentő állapotok. A beteget azonnal kórházba kell juttatni. A tünetek kezdetétől számított 4-5 órán belül különleges vérrögoldó kezeléssel a végleges bénulás, károsodás az esetek egy részében még visszafordítható. Sok beteg azonban a stroke után is még hosszas kezelést és rehabilitációt igényel, hogy visszanyerje a funkcióit. A kezelést speciális stroke-központokban végzik, amik a következőket foglalhatják magukban:
- Infúziós kezelés
- Véralvadásra ható gyógyszerek
- Vérnyomás megfelelő beállítása
- Esetleges szívbetegségek kezelése
- Vércukor és vérzsír értékek rendezése
- Gyógytorna, mozgásterápia
- Speciális rehabilitációs utókezelés
Stroke utáni rokkantsági szintek
Kezeletlen esetben a stroke maradandó károsodáshoz, az agysejtek elhalásához és rokkantsághoz vezethet. A stroke által okozott károsodás szintjét a Rankin Skála adja meg:
- tünetmentes
- nincs jelentős korlátozottság, de tünetek fennállhatnak
- csekély korlátozottság – képes segítség nélkül gondoskodni magáról a beteg
- mérsékelt rokkantság – kevés segítséget igényel, képes segítség nélkül sétálni
- mérsékelten súlyos rokkantság – képtelen segítség nélkül sétálni és egyéb testi szükségleteit intézni
- súlyos rokkantság – ágyhoz kötött, állandó gondoskodást igénylő, inkontinens állapot