A Parkinson kór egy lassan kifejlődő, mozgászavarokkal járó neurodegeneratív betegség. A Parkinson kór hátterében az agytörzsi ganglionok károsodása áll, első tünetei 50-60 éves kortól kezdődhetnek. Érdemes tudni, hogy az orvostudomány mai állása szerint a betegség gyógyíthatatlan, viszont kezelésekkel lassítani lehet az állapotromlást, sőt jelentősen javítani a tüneteket.
A Parkinson kór jelentése
A Parkinson kór vagy „reszkető bénulás” (paralysis agitans) egy életkorral összefüggő degeneratív agyi betegség. Ez azt jelenti, hogy a betegség hatására az agy egyes részei fokozatosan, idővel leépülnek. A betegség progresszív, vagyis kezelés nélkül fokozatosan romlik a beteg állapota. Általában azonban sok idő eltelik, mire a Parkinson kór egyáltalán tüneteket okoz, így főként az idősek (60 év körüliek) korosztályában kerül felismerésre a betegség. A Parkinson kór fő ismertetőjelei között szerepel a lelassult mozgás, remegés és az egyensúlyzavarok. Elsőként James Parkinson (1755–1824) írta le a betegséget, róla nevezték el Parkinson kórnak. Habár néhány esetben öröklődhet a Parkinson kór, az esetek többségében nem tudjuk pontosan, hogy kinél és miért alakul ki a Parkinson kór. A Parkinson kór hátterében idegrendszeri fertőzések, egyéb degeneratív betegségek, valamint bizonyos gyógyszerek, például antipszichotikumok, sőt kábítószerek is állhatnak. Amit tudunk, hogy a betegség során az agy dopamin-termelő részében, az ún. bazális ganglionok területén lévő idegsejtek károsodnak vagy elhalnak. Ezek az idegsejtek felelősek egy ingerület átvivő anyag, a dopamin termeléséért, valamint a mozgások szabályozásáért. A Parkinson kór az orvostudomány mai állása szerint nem gyógyítható, de számos különböző kezelési lehetőség létezik. A kezelések sokat segíthetnek javítani a Parkinson kór tünetein és ezáltal az életminőségen, valamint lassítani a Parkinson kór előrehaladását.
A Parkinson kór okai és hajlamosító tényezői
Ahogy már a bevezetésben is említettük, Parkinson kór során károsodnak a dopamin-termelő sejtek a bazális ganglionokban, ez pedig dopamin hiányhoz vezet. A dopamin egy olyan neurotranszmitter, amely fontos szerepet játszik az izommozgások koordinálásában és a hangulat szabályozásában. Dopamin hiányában jellegzetes mozgási és egyéb tünetek alakulhatnak ki. Parkinson kór esetén a dopamin hiánya és pótlása adja a kezelés alapját is.
Az azonban nem egyértelmű, hogy pontosan mi okozza a dopamin termelődés fokozatos csökkenését, illetve az agyban az azt termelő idegsejtek pusztulását. Ennek hátterében genetikai és környezeti tényezők egyaránt állhatnak, valamint az idősebb életkor is szerepet játszhat. A Parkinson kór eseteinek körülbelül 10%-a familiáris, ami azt jelenti, hogy öröklődő forma. Ez bizonyítja a genetika szerepét, viszont a Parkinson kór többi esetében valószínűleg a környezeti tényezőknek van nagy jelentősége. A Parkinson kór további hajlamosító tényezői között szerepelhetnek:
Férfi nem: a férfiaknál 1,2-1,5x gyakrabban jelentkezik a betegség, mint a nőknél
Méreganyagokkal történő gyakori érintkezés: rovarölők, gyomirtók, kútvíz fogyasztása szintén közre játszhat a Parkinson kór kialakulásában
Többszöri fejsérülés: az eszméletvesztéssel járó fejsérülések is fokozzák a Parkinson kór kialakulásának esélyét
A Parkinson kór kialakulásában szerepet játszhat a fehérjék kóros hajtogatódása is. Kialakulásuk során speciális alakot vesznek fel a fehérjék. Ha ez sérül, a fehérjék nem tudnak beépülni és nem tudják ellátni a feladataikat, hanem helyette csoportosan lerakódnak. Parkinson kór esetén az alfa-synuclein fehérje hajtogatódása szenvedhet zavart, a lerakódott ilyen fehérjéket pedig Lewy-testeknek nevezzük. A Lewy testek jelenléte toxikus, károsítja az idegsejteket.
A Parkinson kór tünetei és jelei
A Parkinson kór tünetei változnak, fokozatosan alakulnak ki a betegség előrehaladásával, ami megnehezíti a betegség korai fázisában történő diagnosztizálását. A panaszok erőssége és progressziója egyénenként változhat. A motoros és nem motoros tünetek együttesen az életminőség jelentős romlásához vezetnek.
A Parkinson kór elsődleges tünetei:
- Remegés: Nyugalmi remegés a kéz, ujjak, láb, lábfej vagy az áll területén.
- Izommerevség: A kar, láb vagy a törzs merevsége, például a kar nem leng szabadon járás közben.
- Lassú mozgás: Ez érintheti az akaratlagos mozgást, például lassul a felállás egy székből; vagy az akaratlan mozgást is, például lassulnak a reflexek. Az arcizmok érintettsége esetén az mimika hiányozhat (hipomimia) és az arc kifejezéstelenné válhat, „maszkszerű” lesz.
- Egyensúly- és tartászavar: Merev tartás és apró, rövid lépések jellemzik a Parkinson kór típusos páciensét. További jellemző, hogy a beteg könnyen elveszítheti az egyensúlyát és könnyen eleshet. A beteg számára a mozgások elkezdése, a felállás, elindulás a legnehezebb a mélyreflexek kiesése miatt.
A Parkinson kór másodlagos tünetei:
- Nyelési nehézségek, félrenyelés
- Fokozott nyálelválasztás
- Fokozott izzadás
- Szaglás elvesztése (anosmia)
- Szédülés
- Vizelet és/vagy széklet visszatartási zavarok (inkontinencia)
- Székrekedés
- Száraz, pikkelyes bőrhámlás (seborrhea)
- Beszédzavar
- Alvászavarok
- Kognitív funkciók hanyatlása, demencia
- Szorongás, depresszió, izoláció
- Lassú válaszadási képesség (bradifrénia)
- Apró betűs, görcsös írás (mikrográfia)
- Halk, suttogó beszéd (hipofónia)
A Parkinson kór előrehaladottabb stádiumában vérnyomásesés is előfordulhat. A betegség gyakran jár depresszióval és a gondolkodás lelassulásával.
A Parkinson kór diagnózisa
A Parkinson kór diagnózisának felállítása és kezelése nem egyszerű. Érdemes tudni, hogy még egy tapasztalt szakembernek is kihívást jelenthet a Parkinson kór felismerése a tünetek sokfélesége, változatossága miatt. Éppen ezért gyakran történik tévedés és jelentős számban kezelnek kézremegő és bizonytalan járású pácienseket tévedésen anti-parkinson szerekkel. A Parkinson kórnak ugyanis nincs specifikus kimutatási módszere, így sok egyéb betegséget kell kizárni, mire kimondható a diagnózis. A Parkinson kór tüneteinek megjelenése, és azok időbeni változásának ismerete adhat támpontot. Az elsődleges, a mozgás zavaraival járó tünetekből már kettő jelenléte is a Parkinson kór mellett szól. A klinikai anamnézis, a neurológiai fizikális vizsgálat és a modern képalkotó diagnosztikai eljárások (CT, MRI) együttesen vezethetnek a Parkinson kór végső diagnózisának a felállításához, valamint segítenek kizárni más betegségeket. Előfordulhat, hogy Parkinson kór elleni gyógyszereket adnak a betegnek, ha erre állapotjavulás következik be, valószínű a Parkinson kór diagnózisa.
Parkinson kór gyanúja esetén a fentiek miatt mindenképpen célszerű tapasztalt szakorvoshoz fordulni, aki segít a diagnosztikus buktatók elkerülésében, valamint az eredményes terápiás terv kialakításában.
A Parkinson kór kezelése
A Parkinson kór egyelőre nem gyógyítható betegség, viszont a tünetek kezelésére többféle módszer is létezik. Parkinson kór esetén egyénre szabott kezelést javasolnak, attól függően, hogy milyenek a konkrét tünetek és mennyire működnek bizonyos kezelések. A Parkinson kór kezelésének elsődleges módja a gyógyszeres kezelés. A gyógyszeres kezelés célja a dopamin pótlása, ami alapvetően történhet dopaminhatást kifejtő gyógyszerek (dopaminagonisták) és a dopamintermelés előanyagát jelentő levodopa segítségével. Gyógyszeres kezeléssel a tünetek több éven keresztül karbantarthatók.
A másodlagos kezelési lehetőség a műtét. Alapvetően két típusú műtét létezik: a roncsolásos (abláció) és a stimulációs kezelés. Mivel a kétoldali roncsolásos műtétek gyakran járnak szövődménnyel, ezért az elmúlt években a mély agyi stimuláció (deep brain stimulation) jelentős teret nyert a Parkinson kór idegsebészeti kezelésében. A műtét során egy- vagy kétoldali elektródát ültetnek be a kórosan működő agyterületre, amelynek a speciális ingerlése a kóros működést csillapítja. Ez bizonyos tünetek javulását eredményezi.
A Parkinson kór kezelésében ezen kívül fontos szerepet játszik a rendszeres, speciális gyógytorna, a fizikoterápia is. Jól bevált a Pető-féle konduktív, életmód-terápia is. A fokozódó nyelési nehézségek miatt étrendi kiegészítőket és székletlágyítókat is adnak gyakran a betegeknek.